Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
114. «ám. 197 annak az engedélyesnek egynél több fiókgyógyszertár felállítására engedélyt adni nem lehet. Olyan helyiségekben, — ígv különösen fürdőhelyeken — amelyekben az év egy-egy szakában valamely okból nagyobb számú lakosság gyűlik össze, olyan fiókgyógyszertár létesítése indokolt, amelyik az évnek csak bizonyos szakában van üzemben. A (*} bekezdés erre a különleges kívánalomra van figyelemmel. A fiókgyógyszeitár része annak a gyógyszertárnak, amelynek engedélyese a fiókgyógyszeitár felállítására engedélyt kapott. Ez a szoros összefüggés már abból is következik, hogy a fiókgyógyszertár tennivalóinak egy részét, mint például a gyógyszerek megvizsgálását a fiókgyógyszertálral kapcsolatban lévő rendes köz forgalmú gyógyszertár látja el. A két gyógyszertár közötti szoros Összefüggésből következik, hogy a fiókgyógyszeitár önállóan haszonbérbe nem adható. Az (») bekezdés ebben a tekintetben rendelkezik. A fiókgyógyszertár csak kisegítő eszköz a közönség megfelelő gyógyszerellátásának biztosítására. Ebből természetszerűleg következik a (s) bekezdésnek az a rendelkezése, amely szerint a fiókgyógyszeitár tartására adott engedély hatályát veszti, ha abban a községben, illetőleg a községnek vagy városnak abban a részében, amelyben a fiókgyógyszertár működik, közforgalmú gyógyszertár felállítását engedélyezik. Fiókgyógyszeitár engedélyezésére éppen úgy, mint a rendes közforgalmú gyógyszertárak esetében, csak akkor kerülhet sor, ha felállítása közérdekből szükséges. Ehhez képest az engedélyes saját elhatározásából a fiókgyógyszertár üzemét sem szüntetheti meg azonnali hatállyal, mert módot kell adni arra, hogy a hatóság megvizsgálja egy új közforgalmú gyógyszertár felállításának lehetőségét. A (7) bekezdés ebben a tekintetben rendelkezik. A 19. §-hoz. x A zártforgalmú (házi) gyógyszertárak abban különböznek a közforgalmú gyógyszertáraktól, hogy csupán a fogyasztók meghatározott körének szolgáltathatnak ki gyógyszert, sebészeti kötözőszert, vagy gyógyítás céljára szánt más eszközt. Ez a gyógyszertár típus nem új, már az 1876 : XIV. te. 135. §-ában is említés történik a házigyógyszertárakról, az 1927 : XXI. te. 34. §-a pedig részletes intézkedéseket tartalmaz az Országos Társadalombiztosító Intézet házigyógyszertárairól. Az említett, módosításra nem szoruló rendelkezéseket a javaslat továbbra is hatályban kívánja tartani. , Az (1) bekezdés egyébként az. intézeti gyógyszertár létesítését is — az eddigi helyzetnek megfelelően — a népjóléti miniszter engedélyéhez köti és meghatározza azt, hogy mely intézményeknek lehet intézeti gyógyszertár felállítására engedélyt adni. A (2) bekezdés a zártforgalmú gyógyszertárak jellegének megfelelően megállapítja azt is, hogy az intézeti gyógyszertár kiknek szolgáltathat ki gyógyszert, sebészeti kötözőszert, vagy gyógyászati célra szánt más eszközt. A (3) bekezdés értelmében az intézeti gyógyszertárak csak orvosi rendelvényre szolgáltathatnak ki gyógyszert, sebészeti kötözőszert, vagy gyógyítás céljára szánt más eszközt, mert csupán orvosi kezelésben lévő betegek szükségletének ellátására jogosultak. A 20. §-hoz. Tojk fiókgyógyszertárakon kívül még egy további kisegítő eszköz szükséges hahoz, hogy a közönség gyógyszerellátását a kisebb helységekben is megfelelően biztosítani lehessen. Erre a célra szolgál a kézigyógyszertár, amelynek tartására
