Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-114 • Törvényjavaslat a gyógyszerészetről
114." szám. 185 tett törvénycikk a személyjogú gyógyszertári jogosítvány visszavonásának, valamint a haszonélvezeti, jog megvonásának kérdéseit egyáltalában nem szabályozta. A gyakorlati életben azonban többízben előfordult olyan helyzet, amelynek legmegfelelőbb megoldása a gyógyszertári jogosítvány visszavonása, illetőleg a jogosítvány haszonélvezetének a megvonása lett volna. Például feltétlenül megokolt a gyógyszertári jogosítvány visszavonása, ha az engedélyes a magyar állampolgárságát elvesztette, avagy ha a gyógyszerész-engedélyest bűntett, illetőleg háborús vagy népellenes, avagy a demokratikus államrend és köztársaság ellen elkövetett bűncselekmény (1946 : VII. te.) miatt jogrősen szabadságvesztésbüntetésre ítélték, úgyszintén, ha az engedélyes a gyógyszertár vezetésére, vagy a gyógyszerek kiszolgáltatására vonatkozó rendelkezéseket többízben súlyosan megszegte és ennek következtében a gyógyszertárat ismételten hatósági kezelésbe kellett venni. Ezért a javaslat lehetővé teszi a gyógyszertári jogosítvány visszavonását, illetőleg a haszonélvezeti jog megvonását és tüzetesen meghatározza azokat az okokat, amelyek ilyen intézkedésre alapul szolgálhatnak (32. és 33. §). A gyógyszertárak mikénti vezetésének kérdését az 1876 : XIV. törvénycikk, valamint az e törvénycikk alapján kiadott rendeletek is részletesen szabályozták, azonban ezek a jogszabályok a rendelkezéseiknek betartását <•—megfelelő büntetőrendelkezés hiányában — nem tudták maradéktalanul biztosítani. Különösképpen a gyógyszertár személyes vezetésére vonatkozó kötelezettség kijátszását nem tudták kellőképpen megakadályozni, márpedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a gyógyszertárat annak vezetője személyesen vezesse, mert csak ezáltal biztosítható a gyógyszertárak kifogástalan működése és következésképpen a gyógyszerek megbízhatósága. A jelen törvényjavaslatnak alapvető rendelkezése, hogy a gyógyszerész engedélyes s általában a gyógyszertár vezetője a gyógyszertárat személyesen köteles vezetni. Ebből a kötelezettségből folyik továbbá, hogy a gyógyszertár vezetője több gyógyszertárat nem vezethet és más gyógyszertárban alkalmazást sem vállalhat, úgyszintén egyidejűleg drogériaüzletet vagy gyógyárunagykereskedést nem folytathat és ilyen üzletnek alkalmazottja sem lehet. Ennek az alapelvnek a figyelembevételével a javaslat részletesen szabályozza, hogy ki lehet gyógyszertár .vezetője, milyen kötelezettségek terhelik a gyógyszertár vezetőjét a gyógyszertár vezetése és a gyógyszerek kiszolgáltatása tekintetében és mely esetekben kell, illetőleg szabad a gyógyszertár vezetéséről felelős vezető alkalmazása, vagy a gyógyszertár haszonbérbeadása útján gondoskodni (21—23. §-ok). A gyógyszertár vezetésére vonatkozó rendelkezések megszegése esetére a törvényjavaslat szigorú büntetéseket állapít meg. így például, ha a gyógyszerész engedélyes neki felróható okból a gyógyszertárat nem személyesen vezeti, avagy a gyógyszertár vezetéséről neki felróható okból nem a javaslatban megállapított módon gondoskodik, első eseí ben kihágás alapján két hónapig terjedhető elzárással büntethető (40. §), második esetben a gyógyszertár vezetésétől eltiltható és a gyógyszertár vezetésére hatósági vezető rendelhető ki (28. §), harmadik esetben pedig már a gyógyszertári jogosítvány is visszavonható (32. §). Hasonlóan szigorú büntetéseket állapít meg a javaslat a gyógyszerek kiszolgáltatására vonatkozó rendelkezések megszegése esetére is. Ezek a rendelkezések együttesen lehetővé teszik, hogy a gyógyszerek megbízhatósága és azok pontos kiszolgáltatása s következésképpen a közönség jó gyógyszerellátása megfelelően biztosíttassék. A gyógyszertár működése vagy szünetelése nem függhet kiszámíthatatlan esetlegességektől. Ezért a törvényjavaslat gondoskodik arról is, hogy a gyógyszertár működésének folytonossága, ha abban a gyógyszertár vezetőjének hibájából, vagy más okból zavar áll be, megfelelően biztosíttassék. Ilyen esetben a javaslat Országgyűlési iromány, 1947—1951, II. kötet -, 24
