Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-100 • Törvényjavaslat az 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
ÍOO. «záni. 99 az összes szövetkezetek ez időpontig a Szt. rendelkezéseinek megfelelően átalakulnak, másrészt az álszövetkezeteknek kiküszöbölése eddig az időpontig befejezést nyer. Sajnos sem az egyik, sem a másik feltevés nem vált valóra. A mutatkozó nehézségek folytán ugyanis az 1947 : XXIV. törvénycikk felhatalmazta a kormányt, hogy a földmívesszövetkezetek jogviszonyait az 1948. évi április hó 30. napjáig, — tehát hat hónappal a Szt.-ben megállapított határidőnél hosszabb idő alatt —. szabályozhassa ; ugyanezen időpontig hosszabbodott meg az álszövetkezetek feloszlatására a Szt. 185. §-a alapján felállított választottbíróságok működése is. Ilyen helyzetben a kamarai képviselői választások lebonyolítása nem volna célszerű, mert a szövetkezetek egy széles részének, a földmívesszövetkezeteknek átalakulása még nem történt még, másrészt a szövetkezeti mozgalom ,még az álszövetkezetektől nem tisztult meg. A javaslat 5. §-a ennek megfelelően a szövetkezeti képviselők választását és ezzel a Kamara megalakulását elhalasztja. A választás időpontját a javaslat célszerűségi okoknál fogva nem jelöli meg, hanem annak megállapítását a kormány rendeletalkotási jogkörébe utalja. A Kamara megalakulásáig sem maradnak érdekképviseletek nélkül a szövetkezetek. Az OSzT fogja továbbra is ellátni a szövetkezetek érdekképviseletét, éspedig kibővített hatáskörrel. A javaslat ugyanis gondoskodik arról, hogy az OSzT hatásköre a Kamara által majd elvégzendő minden feladatra kiterjedjen. Eddig idevonatkozóan az volt a helyzet, hogy az OSzT hatáskörét a 8.840/1945. M. E. számú rendelet szabályozta és ezen túlmenően az OSzT csak a Kamara által majd elvégzendő közigazgatási feladatokat látta el. Ennek az állapotnak további fennmaradása szövetkezetpolitikai szempontból nem kívánatos. Az OSzT ugyanis, amely — mint már említettem —> a Kamara jogelődje, nem tudja a maga szervezetét a Kamara által majd elvégzendő feladatnak megfelelően. kiépíteni, hiszen a Kamara feladatának nagyobb részét eddig a Tanács nem láthatta el. A jövőben azonban az OSzT minden vonatkozásban a Kamara feladatait fogja ellátni s így nem lesz akadálya annak, hogy szervezete megfelelően kiépüljön. Remélhető, hogy ezzel a megoldással az OSzT a Kamara belső szervezetét már úgy előkészíti, hogy a választások megejtése után a Kamara minden zökkenő nélkül iogja tudni ellátni közérdekű feladatait. 7. §-hoz: A Szt. szerint — a szövetkezetek önkormányzatának biztosítása érdekében —> az állam és más közületek tagként szövetkezetben nem vehetnek részt. Ezzel általában megszűnt annak a lehetősége, hogy az állam vagy más közület érdekeltsége folytán a szövetkezet önkormányzatán 'keresztül beleszóljon a szövetkezet ügyeibe. Erre a Szt. jogrendszerében általában nincs is szükség, a Szt. ugyanis a szövetkezetek intézményes állami, illetőleg központi felügyeletéről és ellenőrzéséről gondoskodik. Ettől az elvi állásponttól általában nem is kívánok eltérni. A Szt. hatálybalépése óta azonban többször felmerült olyan szövetkezet alapításának a szüksége, amely a kis gazdasági egyedek érdekét, de emellett fontos közgazdasági érdeket is szolgálna. Az ilyen szövetkezet céljainak megvalósításához rendszerint nagyobb tőkebefektetésre van szükség, amelyet az érdekelt kis gazdasági egyedek a maguk erejéből egyelőre, tehát átmenetileg biztosítani nem tudnak. Az ilyen szövetkezet anyagi megsegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy az állam vagy egyes közületek a szövetkezet tagjai lehessenek. Helytelen álláspont volna az, ha az ilyen feladatoknak szövetkezeti formában való mielőbbi megoldását kizárólag elvont elméleti megfontolásokból belát18*
