Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.

1947-100 • Törvényjavaslat az 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről

96 100. szám. Melléklet a 100. számú irományhoz. Indokolás „az 1947: XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról,- illetőleg kiegészítéséről" szóló törvényjavaslathoz. I. A szövetkezetekről szóló 1947 : XI. törvénycikk (a továbbiakban: Szt.) végrehajtása során már egyízben szüksége mutatkozott a^zóbanlévő törvény egyes rendelkezései módosításának. A módosításokat az 1947 : XXIV. törvénycikk foglalja magában s ezek lényegében a Szt-ben foglalt egyes határidők meghosszabbítására irányulnak. A Szt. végrehajtása során ismét —• éspedig két irányban is —a törvény módosításának szüksége merült fel. Az egyik módosítás a Magyar Szövetkezeti Kamara (a továbbiakban : Kamara) képviselőinek * megválasztásával kapcsolatban vetődött fel. Jelesül a Szt. 163. §-ának (7) bekezdése szerint a kamarai képviselőket az 194.8. évi január hó 31. napjáig kellett volna megválasztani. A választásokat azonban—a részletes indokolásban kifejtendő okoknál fogva —• egyelőre nem látszik célszerűnek megtartani. A másik szempont, amely a Szt. módosítása mellett szól, az ipari termelőszövetkezetek kérdése. Idevonatkozóan a Szt. úgy rendelkezett, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete { a továbbiakban : IOKSz) megszűnik és a Magyar Országos Szövetkezeti Központba (a továbbiakban : MOSzK), illetőleg az Országos Szövetkezeti Hitelintézetbe (a továbbiakban :« OSzH) olvad. A kérdés gyakorlati végrehajtásának részleteit szabályozó kormányrendelet előkészítése során azonban az az álláspont kerekedett felül, hogy ez a megoldás nem felel meg a kívánságoknak és az ipari szövetkezetek önálló központja, ha a- MOSzK-tal és az OSzH-tel szerves kapcsolatban marad, sokkal jobban tudja biztosítani az ipari szövetkezetek eredményes működését. Ez a két kérdés tette indokolttá, hogy a Szt. egyes rendelkezéseinek újabb módosítására javaslatot terjesszek elő. A javaslat felhasználja az alkalmat arra is, hogy a Szt. végrehajtása során felmerült egyes kisebb jelentőségű kérdéseket is rendezzen. Ezekre a kérdésekre a részletes indokolásban fogok kitérni. II. Rátérve most már a részletes indokolásra, tisztelettel az alábbiakat adom elő : 1. §-hoz: A szövetkezet alapítása a Szt. szerint elvileg szabad. A Szt. mégis egynéhány biztosítószelepet kívánt beiktatni az ú. n. álszövetkezetek alakulá-