Országgyűlési irományok, 1947. II. kötet • 95-158. sz.
1947-100 • Törvényjavaslat az 1947:XI. törvénycikk egyes rendelkezéseinek újabb módosításáról, illetőleg kiegészítéséről
) iOO. »zára. S>7 sának meggátlása céljából. Ezek közé tartozik a Szt-ben foglalt az a rendelkezés, amely szerint a szövetkezet megalakulását tizenöt nap alatt nemcsak a cégbíróságnál, hanem a Kamaránál is be kell jelenteni. A Kamara ugyanis az iratok alapján vagy —- szükség esetén —• a helyszínen is megvizsgálja a szövetkezet alakulásának körülményeit. Ha azt látja, hogy a szövetkezet nem felel meg a Szt., illetőleg a szövetkezetek eszmei célkitűzéseinek -, észrevételeit a kereskedelem- és szövetekezetügyi miniszterrel közli. A kereskedelem- és szövetkezet ügyi miniszternek a cégbiztbson keresztül megvan a jogi lehetősége arra, hogy az ilyen szövetkezetnek a cégjegyzékbe való bejegyzését, tehát megalakulását megakadályozza. A Kamara egyidejűleg értesíti a szövetkezet igazgatóságát is, amely ilyen esetben köteles a szövetkezet közgyűlését haladéktalanul összehívni és a Kamara észrevételeit, valamint esetleges javaslatait a közgyűlés elé.terjeszteni. Számos esetben megállapítottam, hogy a szövetkezetek a cégbírósághoz a Szt. 14. §-ában kitűzött határidő alatt a bejelentést megteszik ugyan, de nem jelentik be a megalakulásukat a Kamaránál, illetőleg annak törvényes jogelődjénél, az Országos Szövetkezeti Tanácsnál. Ennek pedig az a következménye, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács nem tudja ellátni az álszövetkezetek alakulásának megakadályozására irányuló törvéjryes feladatait, hiszen a szövetkezet megalakulásáról egyáltalán nem, vagy elkésetten, csak a szövetkezet cégbejegyzése után szerez tudomást. A Szt. 174. §-ának (2) bekezdése ugyan vétséggé minősíti az igazgatóság fenti mulasztását, azonban v az igazgatóság tagjainak utólagos megbüntetése nem pótolja a Kamarának a szövetkezet megalakulása előtt végrehajtandó ellenőrző tevékenységét. Ezért szükséges a Szt. idevonatkozó 14. §-át olyan rendelkezéssel kiegészíteni, amely biztosítja, hogy már a szövetkezet bejegyzésére irányuló kérvény elküldése előtt a szövetkezet a Kamarához, illetőleg annak jogelődjéhez, az Országos Szövetkezeti Tanácshoz a bejelentést megtegye. Ezt célozzák a javaslat 1. §-ában foglalt rendelkezések. 2. §-hoz : A Kamara a szövetkezetek törvényes érdekképviseleti szerve lesz s feladatai közé tartozik — többek között — a szövetkezetekről statisztikai adatot gyűjteni. Ezért, de a Kamara által el végzendő egyéb feladatok elláthatása érdekében is, a Kamarának feltétlenül ismernie kell az egyes szövetkezetek életében bekövetkező változásokat. Szükség van tehát arra, hogy a szövetkezetek alapszabályai, azok módosításai, valamint a szövetkezetek egyéb jogviszonyainak kérdésében a cégbíróság által hozott végzések minden esetben a Kamara rendelkezésére álljanak. Az idevonatkozó eddigi rendelkezések nem elégségesek, mert csak azt rendelik el, hogy a szövetkezet megalakulása során kell a megalakulással kapcsolatos iratokat a Kamarának megküldeni. De nem rendelkeznek aziránt, hogy alapszabálymódosítás esetében is a módosított alapszabály szövegét a Kamara megkapja. • A cégbíróság által hozott végzések tekintetében eddig csak a 8.840/1945 M. E. számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése tartalmaz idevonatkozóan rendelkezést és pedig olyan értelemben, hogy a cégbíróság a szövetkezet cégbejegyzését 1 elrendelő jogerős határozatát az Országos Szövetkezeti Tanácsnak (a továbbiak ban: OSzT) megküldi. Ez a rendelkezés egyfelől csak szövetkezet cégbejegyzését rendelő végzés megküldéséről szól, másrészről csak az OSzT-ra vonatkozik. Gondoskodni kellett tehát annélfogva arról, hogy a javaslat egyfelől biztosítsa azt, hogy a cégbíróság szövetkezet cégbejegyzésére vonatkozólag hozott minden végzésnek egy példányát a Kamarának megküldje, másrészt arról, hogy Országgyűlési iromány. 1947—1951, II. kötet 4 13
