Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.
1947-8 • Törvényjavaslat az uzsorabírósági különtanácsokról
8. szám. 23 szakértőt kell meghallgatni. Hogy azonban a szakértő véleményét minden külső befolyásolástól mentesen adhassa meg a különtanács tagjainak, valamint hogy a különtanács tagjaival folytatott beható és fesztelen megbeszélés alapján nyilváníthassa véleményét a döntés akL kerülő szakkérdésekről, a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a szakértő meghallgatása zárt tanácskozás keretében is megtörténhessék. Az ellenőrző szakértő kötelező meghallgatására vonatkozó rendelkezés viszont a védelem szabadságát kívánja biztosítani. A törvényjavaslat 9. §-a kizárja az uzsorabírósági különtanács határozatai ellen a rendes perorvoslatok emelésének lehetőségét. E rendelkezést nem csupán az ilyen ügyek mielőbbi végleges eldöntéséhez fűződő elsőrendű fontosságú érdekek indokolják, hanem az a szempont is, hogy a munkásbírák által hozott ítéletnek szakbíróság által való felülvizsgáltatása visszásnak mutatkozik,, a felsőbíráskodás körében viszont a laikus bíráskodás megvalósítása egyelőre leküzdhetetlen akadá- ; lyokba ütközik. Az esetleges törvénysértések másrészről a különtanács eljárásában is megengedett rendkívüli perorvoslatok útján a vádlott javára amúgy is orvosolhatók. A törvényjavaslat értelmében ugyanis helye van a különtanács ítéletei és más határozatai ellen újrafelvételnek és jogegység erdekében használható perorvoslatnak. Az utóbbira nézve a 9. § a bűnvádi perrendtartás rendes szabályait rendelni alkalmazni. Űjrafelvétel esetében az eljárást a törvényjavaslat szintén különtanácsi elintézésre utalja, az elfogulatlan elbírálás biztosítása végett azonban az újrafelvételi eljárásból az alapeljárás során közreműködött tanácselnököt és munkásbírákat kizárja. A törvényjavaslat 10. §-a a halálbüntetés kiszabása esetében követendő eljárást szabályozza, nagyrészt a bűnvádi perrendtartás szabályainak megfelelően, mégis azzal a különbséggel, hogy a bűnügyi iratokat nem a Kúrián keresztül, — amely az ítéletek felülvizsgálatát egyéb vonatkozásban sem végzi — hanem közvetlenül kell az igazságügy miniszterhez a kegyelem kérdésében való állásfoglalás végett felterjeszteni. A különtanács eljárásában egyébként — a 11. §. értelmében — az uzsorabírósági eljárásra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Kiemelésre szorul, hogy a különtanács eljárására is irányadó lesz ezekszerint a 23.710/1945. M. E. számú rendeletnek a tárgyalás három napon belül való megtartására és annak rendszerint további három nap alatt való befejezésére vonatkozó rendelkezése. Kizárja viszont a törvényjavaslat a különtanács előtti eljárásból a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. te. 113. §-ának alkalmazását, amely az elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletek indokolásának és a tárgyalási jegyzőkönyv elkészítésének mellőzésére nyújt lehetőséget. Ennek a lehetőségnek a fenntartása ugyanis a különtanács eljárásában -— figyelemmel a hatáskörébe utalt cselekmények súlyára és jelentőségére — visszás következményeket vonna maga után. A 12. § a szokásos hatálybaléptetés! és végrehajtási záradékon felül az átmenet tekintetében azt a szabályt foglalja magába, hogy a törvény hatálybalépése napjáig az uzsorabíróság elé nem került ügyekben már az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest, 1947. évi október hó 22. napján, dr. Ries István s. h., igazságügyminiszter, .
