Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-9 • Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése "az uzsorabírósági különtanácsokról" szóló 8. számú törvényjavaslat tárgyában

24 9. szám. 9. szám. Az országgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése „az uzsorabírósági különtanácsokról" szóló 8. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés igazságügyi bizottsága a mai napon tartott ülésében beható tárgyalás alá vette a címben foglalt törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot a bizottság általánosságban elfogadta és annak részletes tárgyalása során a következő változtatásokat eszközölte : A 2. § (2) bekezdésének 6. sorában »igazságügyminiszter által« szavak után a világosság kedvéért »közvetlenül« szó veendő fel, továbbá ugyanezen bekezdés 7. és 9. sorában »háromhónapi« szó helyett »hathónapi« szó veendő fel. Az utóbbi módosítás célja, hogy a munkásbírák váltakozása ne következzék be túl rövid időn belül, ami a munkásbírói tiszt kifogástalan ellátását megnehezítené. Ugyanezen szakasz (3) bekezdésének 3. és 6. sorában »minden ipari« szavak után minden kétség elkerülése végett az »és bányaüzem« szavak veendők fel. Ugyancsak e bekezdés utolsó sorában »az igazságügyminiszterhez« szavak helyett »a Szakszervezeti Tanácshoz. A Szakszervezeti Tanács a névjegyzékeket megfelelő átvizsgálás után ítélőtáblai kerületenkint összesíti és az összesített jegyzékeket nyolc nap alatt az igazságügyminiszterhez terjeszti fel.« szöveg veendő fel. Szükségesnek mutatkozik ugyanis, hogy az üzemi bizottságok részéről összeállított névjegyzékek — különösen a 2. § (1) bekezdésében felsorolt kizáró okok szempontjából — felülvizsgáltassanak. Ezt a feladatot legcélszerűbben a Szakszervezeti Tanácsra lehet bízni. E § (4) bekezdésének 3. sorában a »huszonhatodik« szó helyett a »harmincadik« szó veendő fel* A harmincadik életévüket betöltött személyektől ugyanis a bizottság inkább várja a bíráskodásban a higgadt megfontoltság érvényesülését, mint az ennél fiatalabb korban lévő és kellő élettapasztalattal még nem rendelkező munkásoktól. E bekezdéssel kapcsolatban a bizottság kiemelendőnek tartja, hogy az igazoló eljárás során hátrányos jogkövetkezményt tartalmazó határozat alatt nem lehet érteni az olyan határozatot, amellyel az igazolás alá vont személyt csupán feddésben részesítették,