Országgyűlési irományok, 1947. I. kötet • 1-94., I. sz.

1947-8 • Törvényjavaslat az uzsorabírósági különtanácsokról

20 8. szám. Melléklet a S. számú irományhoz. Indokolás „az uzsorabírósági különtanácsokról" szóló törvényjavaslathoz. A stabilizáció megvalósításával és a forintérték bevezetésével egyidejűleg a kormányzat a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8.800/1946. M. E. számú rendelet kibocsátása által rendkívül szigorú — egészen a halálbüntetésig és a teljes vagyonelkobzásig terjedő — büntetőjogi szabályokat szegezett szembe az árdrágítókkal és általában a közellátás érdekét veszélyeztető üzelmek elkövetőivel. Az azóta eltelt több mint egy esztendő tapasztalatai azonban arra mutatnak, hogy még e kivételesen súlyos büntető rendelkezések sem törték le a gazdasági rend ellen­ségeinek erejét. A kormányzat ugyan tisztában van azzal, hogy az árszínvonal mindinkább emelkedő irányzata, különösen pedig az elsőrendű élet szükségleti cik­kek árának állandóan fokozódó növekvése nem kizárólag bűnös kezek munkájá­nak, hanem a gazdasági viszonyok kedvezőtlen alakulásának is következménye, az általános életszínvonal megőrzése érdekében mindamellett kötelességének érzi, hogy a szükséges gazdasági rendszabályokon felül az igazságszolgáltatás köré­ben is megtegyen minden olyan intézkedést, amely a büntetőjogi megtorlás hatá­sosságának fokozására aklalmasnak mutatkozik. Minthogy pedig a fenálló anyagi büntetőjogi szabályok a büntetőjogi védelem túlfeszítése nélkül már nem súlyos­bíthatok, a szabályok gyakorlati alkalmazásánál, közelebbről a szóbanlévő bűn­cselekmények feletti ítélkezésnél látszik célravezetőnek elhatározó jelentőségű lépést tenni. A gazdasági rend'sérelmére elkövetett bűncselekmények elbírálása ezidősze­rint tudvalevőleg az 1920. évben életrehívott Uzsorabíróságok hatáskörébe tarto­zik. Az uzsorabíróságok a súfyosabb beszámítás alá eső cselekmények tárgyában két szakbíróból és egy, az őstermelés, az ipar és a kereskedelem képviselői köréből behívott ülnökből alakított háromtagú tanácsbán járnak el, míg az enyhébb bűn­cselekmények esetében egy szakbíró, mint egyesbíró ítélkezik. ítéleteik ellen egy­fokú felebbvitelnëk van helye az ítélőtáblákhoz. A gazdasági bűncselekmények felett a döntés ezek szerint jelenleg elsőfokon túlnyomórészt, másodfokon pedig kizárólag a szakbírák kezében van és az uzsorabíróság tanácsában helyetfoglaló laikus tag : az ülnök is nem annyira a szóbanforgó bűncselekmények által sértett gazdasági rend érdekének képviselőjeként, hanem inkább mint a vádlott foglal­kozási köréhez tartozó szakértő vesz részt az ítélkezésben. Márpedig a kormányzatnak meggyőződése, hogy a gazdasági élet kártevői ellen folytatott harc csak akkor lehet igazán eredményes, ha a felettük való ítél-

Next

/
Thumbnails
Contents