Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.
1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
173. szám. 59 Az ilyen szövetkezetekre a javaslat minden rendelkezését mereven nem lehet alkalmazni, mert annak kárát szenvedné az a, különleges közgazdasági vagy közjóléti cél, amelynek elérésére a szövetkezet létesíttetett. Éppen ezért a javaslat 186. §-a kimondja, hogy a magyar köztársaság kormánya — e vállalatok eredményes működéséhez fűződő közgazdasági és egyéb közérdekekre figyelemmel — a javaslat alapelveihez igazodó rendelettel állapítja meg, hogy a törvény rendelkezéseit ezekre a vállalatokra kell-e és ha igen, milyen eltéréssel kell alkalmazni. A felsoroltak között vannak olyan szövetkezetek, — mint a közjóléti szövetkezetek — amelyek nem is szövetkezetek, hanem a szociálpolitika szolgálatában közintézmény-jellegű egyesülések. Elképzelhető, hogy az ilyen szervezetek az eddigi jogszabályok szerint működnek tovább, tehát a javaslat rendelkezései reájuk egyáltalában nem terjednek majd ki. Az ilyen vállalkozásra csak az a kikötésem, hogy az — miután nem szövetkezet — cégében a szövetkezet szót ne használja. Annak a célnak érdekében, hogy a szövetkezeti életben mielőbb rend legyen, a javaslat a kormányt a szóbanlévő különleges szabályoknak hat hónap alatt való életrehívására kötelezi. A 8.840/1945. M. E. számú rendelettel életrehívott Országos Szövetkezeti Tanács szerepe a Kamara felállítása folytán megszűnik. Ezt a javaslat 187. §-a ki is mondja és ezenkívül úgy rendelkezik, hogy az Országos Szövetkezeti Tanács vagyona a Kamarára száll át. . A javaslat 152. §-a szerint — a tejipar gyakorlására jogosító iparengedély kivételével -^ szövetkezet részére iparjogosítványt a jövőben az elsőfokú iparhatóság fog kiadni és ezzel ebben a vonatkozásban az iparűzési szabadság az ipartörvényekben biztosított keretek között visszaáll. Az iparügyi miniszter úr azonban kérte, hogy a kötöttgazdálkodás tartama alatt egyes ipar jogosítvány ok kiadása előzetes engedélytől tétessék függővé, mert enélkül a kötöttgazdálkodás gyakorlati nehézségekkel fog találkozni. Ehhez képeit a javaslat 188. §-a kimondja, hQgy a kötöttgazdálkodás tartamára az iparügyi miniszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve egyes ipari termelőszövetkezetek részére iparigazolvány kiadását előzetes hozzájárnia Fától teheti függővé. Végül a javaslat 189. §-a a törvény hatálybalépésével megszűnő jogszabályokat sorolja fel és a törvény hatálybalépésének napjáról, valamint a végrehajtásáról rendelkezik. Kiemélendőnek tartom, hogy a javaslat hatályon kívül helyezi a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter ügykörébe tartozó iparigazolványok, illetőleg iparengedélyek felülvizsgálása tárgyában kiadott 3.300/1946. M. E. számú rendeletnek a szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseit is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a szövetkezetek részére kiadott ipar jogosítvány ok eme rendelet folytán nem kerülnek felülvizsgálat alá. A javaslat ugyanis egyfelől a szövetkezetek átalakulását és ennek kapcsán felülvizsgálását írja elő, másrészről részükre az iparjogosítvány kiadását megkönnyíti. Céltalan volna tehát a szövetkezetek részére kiadott par jogosítvány okát a 3.300/1946. M. E. számú rendelet alapján is felülvizsgálni. Budapest, 1947. évi március hó 28. napján. Rónai Sándor s. k., kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter. 8*
