Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

^^^^"^" 173. szám. 57 gatósági és felügyelőbizottsági tagjai vagy felszámolói, valamint a Vásárt igénybevevő felek között felmerült viták felett döntő, választottbíróság létesíttessék (H2. §). XI. Fejezet. Többször rámutattam arra, hogy a szövetkezet több mint kereskedelmi társaság, mert az a kereskedelmi vállalat jellegén túlmenően, bizonyos eszmei célok elérését is szolgálja. Ez az elv jut kifejezésre a javaslat XI. fejezetében (173—178. §-ok) foglalt büntetőrendelkezések felvételénél. A javaslat ugyanis büntetni rendeli az olyan cselekményeket, amelyek az egyes szövetkezetekre is hátrányosak, de amellett sértik a szövetkezeti eszmét is. Az itt meghatározott vétségeket három csoportba lehet osztani. Az első csoportba tartoznak azok, amelyeket valótlan tények állításával lehet elkövetni, a másodikba azok, amelyek a szövetkezet hitelezőinek érdekeit veszélyeztetik, végül a harmadikba a vegyes jellegű bűncselekmények. Ezek közül kiemelendőnek tartom azt a szabályt, amely büntetni rendeli az igazgatóságnak azt a tagját, aki elmulasztja a szövetkezetnek kellő időben való bejegyzését. Ettől azt remélem, hogy a szövetkezetek bejegyzése körül ezidőszerint jelentkező mulasztások megszűnnek. A szövetkezeti eszme védelme szempontjából jelentős továbbá az a rendelkezés is, amely büntetni rendeli azt a személyt, aki cégében a szövetkezet szót jogosulatlanul használja. Ha pedig a használó jogi személy, a cég jegyzésére jogosított személyeket lehet megbüntetni. Ezzel a rendelkezéssel is a javaslat azt a célt kívánja szolgálni, hogy a jövőben a szövetkezeti szót cégében csak a valódi szövetkezetek használják. XII. Fejezet. A javaslat az átmeneti és vegyes rendelkezéseivel a szövetkezeti életben mutatkozó zűrzavarban kíván rendet teremteni és a szövetkezeteket a javaslat által kijelölt útra terelni. Ennek bevezető fázisa az a rendelkezés, amely bejelentési kötelezettséget ír elő a működő szövetkezetekre. Ismerve az ilyen bejelentésekkel kapcsolatos nemtörődömséget, a javaslat súlyos jogkövetkezményt fűz a bejelentés elmulasztásához, jelesül, ha a szövetkezet bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság feloszlatását rendelheti el. A javaslat eme rendelkezésének kizárólag a bejelentési kötelezettség teljesítésének biztosítása a célja s nem kívánja merő formalitás miatt egyetlen szövetkezet megszüntetését sem. Ezért, úgy rendelkezik, hogy a szövetkezetet feloszlatásának elrendelése előtt bejelentés teljesítésére többször fel kell hívni és meg kell hallgatni s így — ha erre egyáltalán sor kerül — a szövetkezet feloszlatásának elrendelése kizárólag a szövetkezet makacs vagy éppen szándékos mulasztása miatt következhet be (179. §). Ilyen feloszlatás esetében is lehetővé teszi a javaslat a szövetkezeteknek felszámolás nélkül részvénytársasággá vagy korlátolt felelősségű társasággá alakulását. Hogy a bejelentések teljesítése vagy elmulasztása ellenőrizhető legyen, a javaslat a cégbíróságok kötelességévé teszi, közöljék a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel azoknak a szövetkezeteknek nevét, amelyek az ország területén működnek. Ehhez az eljáráshoz kapcsolódik a szövetkezeteknek az a kötelezettsége, hogy alapszabályukat a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt módosítsák és azt a cégbíróságnál bejelentsék {180. §). NemSsetgyûLééi iromány. 1945*-1949. III, kötet. S