Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

54 173. szám. tudatára ébrednek Ha ez az elképzelés valóra válik, a szövetkezeti mozgalom olyan alapra lép, amelyre biztosan fel fog épülni az ország kívánt szövetkezeti szervezete. Ennek érdekében gondoskodni kell- emellett arról is, hogy a szövetkezeti élet fejlődéséhez szükséges szakemberek képeztessenek. Ezt a célt szolgálja a javaslatnak az a rendelkezése, amely állandó és időleges jellegű tanfolyamok rendezését, továbbá legalább egy szövetkezeti középfokú szakiskola felállítását teszi kötelezővé. A javaslat szerint gondoskodni kell arról is, hogy mindazok, akik szövetkezeti kérdések tudományos művelését kívánják szolgálni, a hfzai egyetemeken és főiskolákon szövetkezeti ismeretekből egyetemi vagy főiskolai képesítést szerezhessenek (154. §). Nem volna teljes a javaslat, ha nem történne benne gondoskodás a szövetkezetek hitelellátásának egységes és intézményes biztosításáról. Ma a szövetkezetek hitelellátásának biztosítása az ország különféle pénzintézetein keresztül történik és ezidőszerint még az Országos Központi Hitelszövetkezetet sem lehet olyannak minősíteni, amely kizárólag csak a szövetkezeti formában működő vállalatok hitelellátását szolgálja. Ezért a javaslat kimondja, hogy a szövetkezetek hitelellátásának előmozdítása és hitelügyletei lebonyolításának megkönnyítése céljából külön hitelintézetet kell létesíteni. Az ezzel kapcsolatos részletkérdések megoldása már nem tartozik a szövetkezeti kódex anyagába és ezért a javaslat ebben a vonatkozásban pusztán az elvek leszögezésére szorítkozik. így kimondja, hogy a létesítendő hitelintézetnek szövetkezeti formában működőnek és olyannak kell lennie, amely országos szervezettel rendelkezik. Nem lehet vitás ugyanis, hogy a szövetkezeti eszmével csak az egyeztethető össze, ha a szövetkezetek hitelellátását is szövetkezeti formában működő vállalat szolgálja, de bővebb indokolást nem igényel az a további feltétel sem, hogy ennek a hitelszervnek országos szervezettel kell rendelkeznie. Figyelemmel arra, hogy a szövetkezetek hitelének egységes és intézményes biztosításától jelentős mértékben függ a szövetkezetek fejlődése, a javaslat elrendeli azt is, hogy a magyar köztársaság kormánya köteles a kérdés megoldásáról a javaslat hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt a törvényhozásnak jelentést tenni. Gyakorlatilag ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a kormány köteles a szövetkezeti hitelintézetet a törvény hatálybalépésének napjától számított hat hónap alatt életrehívni. Szükségesnek tartom ennek kapcsán a szövetkezetek állami támogatásának kérdésével néhány szóval foglalkozni. Az eddigi gyakorlat ebben a kérdésben jórészt az volt, hogyha az állam a szövetkezetnek támogatást adott, igazgatósági tag vagy tagok delegálásával résztvett a szövetkezet önkormányzatában. Nézetem szerint ez az eljárás ellenkezik a szövetkezet egész lényegével és így ellenkezik a javaslat célkitűzéseivel is. Nem célja a javaslatnak az sem, hogy a szövetkezeteket állami támogatásra építse. Be különösen kezdetben feltétlenül szükség lesz a szövetkezetek állami támogatására, ami elsősorban a hitelellátás vonalán kell jelentkezzék. Ezt a hitelt a felállítandó szövetkezeti hitelintézeten keresztül kell rendelkezésre bocsátani úgy, hogy az állam az egyes szövetkezeteknél vállalt vagyoni érdekeltségével kivonulna és az így kivont tőkét a szövetkezeti hitelintézeten keresztül olcsó kölcsön formájában bocsátaná a szövetkezetek rendelkezésére. A szövetkezetek egyes csoportjai eddig is jelentékeny illeték- és adókedvezményben részesültek. Azonban ennek a kérdésnek részletes rendezése nem illeszthető a javaslat anyagába azért, mert az illeték- és adókedvezmény mértéke szövetkezeti fajtaként változó és emellett a mindenkori gazdasági helyzettől is nagymértékben függ. Ezért a javaslat idevonatkozó 156. §-a felhatalmazza a pénzügyminisz-