Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.
1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről
173. szám. 55 tért, hogy ezt a kérdést a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve a mindenkori szükségnek megfelelően rendelettel szabályozza. Már most megemlítem, hogy távol áll a javaslattól az a gondolat, hogy a szövetkezeteket állandó nagymérvű illeték- és adókedvezményben részesítse. A cél az, hogy a szövetkezetek minél előbb olyan gazdasági helyzetbe jussanak, amely lehetővé teszi, hogy köztartozásaikat jelentős kedvezmény nélkül teljesíteni tudják. A javaslat egyes szövetkezetek kötelező átalakítását írja elő s így indokolt az a rendelkezés, amely a szövetkezeteknek a javaslat szerint kötelező átalakulásával kapcsolatos okiratokra és a cégbírósághoz intézett beadványokra illetékmentességet, a cégbejegyzéssel kapcsolatos közzétételre pedig díjmentességet ír elő. X. F e j e z e t. Nem szorul bővebb indokolásra annak megállapítása, hogy a szövetkezeteknek az ország életében a jövő elsőrendű helyet kell biztosítson. A szövetkezetek ezt a nagyhorderejű hivatást csak akkor tölthetik be, ha olyan állandó jellege törvényes érdekképviseletük van, amely demokratikus választás alapján az ország gyakorlati szövetkezeti szakembereit összegyűjti és ezek állandó tanácsa a szövetkezeti élet fejlődésénél megfelelő szerepet kap. Ehhez képest a javaslat a szövetkezetek törvényes érdekvédelmi szerveként Országos Magyar Szövetkezeti Kamara felállítását rendeli el. A javaslat idevonatkozó része (157—^168. §-ok) részletesen szabályozza a Kamara célját és rendeltetését, amit röviden úgy lehetne jellemezni, hogy a Kamara kezét állandóan a szövetkezetek ütőerein tartja és a mutatkozó szükségletekről, kívánságokról hiányosságokról, nehézségekről az illetékes kormányhatóságot tájékoztatja. Emellett gondoskodik arról is, hogy az ország egyéb gazdasági tényezőivel, valamint a nemzetközi szövetkezeti mozgalommal a kapcsolatokat fenn f ártsa és ezeket a magyar szövetkezeti mozgalom fejlesztésére használja fel. Hivatása továbbá szakvéleményt adni a szövetkezeteket érintő kérdésekben hatóságoknak és bíróságoknak, a szövetkezetekről pontos statisztikai adatokat gyűjteni, végül elvégezni mindazokat a feladatokat, amelyeket az ügyrend vagy a törvény hatáskörébe utal. Külön kiemelem ezek közül a szabályok közül azt, hogy a kormány köteles a szövetkezetre vonatkozó törvényjavaslatokat és rendelettervezeteket a Kamarával előzetesen közölni, ha pedig a törvényjavaslat nem találkozik a Kamara egyetértésével, az ellenvéleményt a törvényhozás előtt ismertetni kell. Ezzel a szövetkezetek érdekképviseletének biztosítva van az a jog, hogy a szövetkezeteket általános és elvi síkon érintő döntő kérdésekben minden esetben hallathassák szavukat és ismertessék álláspontjukat. A demokratikus eszméknek megfelelően a Kamara súlya és tekintélye ezzel még a törvényhozás felé is elismertetett. A javaslat a Kamarát a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter felügyelete alá helyezi, rendelkezik a Kamara képviseletéről és szerveiről. A Kamara szervei, jelesül közgyűlése és igazgatósága a demokratikus elvek szerint választás útján tevődik ö«sze. A közgyűlés a szövetkezeti képviselőkből áll, akiket vármegyénként az egyes szövetkezetek megbízottai titkos szavazattal választanak. A megbízottakat pedig az egyes szövetkezetek közgyűlése ugyancsak titkos választás al hozott határozat alapján kiildi ki. A választásoknál figyelemmel kell lenni arra, hogy az egyes szövetkezeti tzakmák képviseletet kapjanak. Lehetőséget nyújt a javaslat arra is, hogy a Kamara közgyűlése a szövetkezeti élet kiválóságai közül legalább tizenkét képviselőt hívjon be, és a Kamarában az O. Sz. K. is megfelelő képviseletet kapjon.
