Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

173. szám. 53 seleti szerve, a Kamara egy vidék vagy város szövetkezeti telítettségét állapítja meg, az ilyen helyen szövetkezet alapítását a kereskedelem- és szövetkéz et ügyi miniszter jogszabállyal meghatározott ideig eltilthatja. A ma hatályos jogszabályok szerint ipar jogosítványt csak az illetékes miniszter előzetes engedélye alapján lehet kiadni. A miniszter ezt az engedélyt általában nem, csak kivételesen akkor adja ki, ha a jendkívüli gazdasági viszonyok között is kívánatos valamely új vállalkozás megindítása. Ezt a szabályt a szövetkezetekre nem kívánatos alkalmazni, mert hiszen — mint már az eddigi indokolásban több­ízben rámutattam — a szövetkezet több mint egyéni vállalkozás, annak közösségi jellege van és így a szövetkezet alapításának elősegítése közérdek, Ehhez képest a javaslat 152. §-a kimondja, hogy ha a szövetkezet az iparűzés általános és külö­nös feltételeit igazolja, részére az ipar jogosítványt minden egyéb szempont mér­legelése nélkül' ki kell adni. Kimondja továbbá a javaslat azt is, hogy a szövet­kezet részére ipar jogosítványt akkor is az elsőfokú iparhatóság ad ki, ha más jog­szabály az ipar jogosítvány kiadását az illetékes miniszter előzetes engedélyéhez köti. Ez utóbbi szabály az ipar jogosítvány kiadásának gyorsítását szolgálja. Az előbbi bekezdésben kifejtett elvekhez hasonló elvekből kiindulva vétetett fel az a szintén nagyjelentőségű rendelkezés a javaslatba, amely szerint, ha a szövetkezet a tárgyi előfeltételeknek megfelel, részére olyan jogosítványt is ki kell adni, amelynek kiadása egyébként hatósági mérlegeléstől függ. A földmívelésügyi miniszter a tejtermelés és fogyasztás egységes irányítása céljából elengedhetetlennek tartja, hogy a tejipar gyakorlására az iparengedélyek kiadását a jövőben is ő irányíthassa. Ezért a tejipar tekintetében a javaslat az általános szabályok alól kivételt tartalmaz, amikor kimondja, hogy tejipar gya­korlására szövetkezet részére iparengedélyt csak a földmívelésügyi miniszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértve adott hozzájárulása alapján szabad kiadni. Ugyancsak az iparűzés körébe vág a javaslat 153. §-ában foglalt rendelkezés is. Az 1922 : XII. te. 4. §-a úgy rendelkezik, hogy a képesített iparosok által ala­kított ipari termelőszövetkezet iparát a kézművesiparűzés szokásos keretein belül is gyakorolhatja. Az ipari munkásság részéről megnyilvánult kívánságnak megfelelően ezt' a szabályt a javaslat akként módosítja, hogy az ilyen szövet­kezetek a kézműves jellegű iparűzés szokásos keretein belül ipari tevékenységet abban az esetben is folytathatnak, ha tagjaik egészben vagy részben ipari munkások. Mint már kifejtettem, a szövetkezeti mozgalom fejlődésének leghatásosabb eszköze a szövetkezetek népszerűsítése. Meg kell ismernie az ország népének azokat áz előnyöket, amelyeket a szövetkezés magában rejt. Ha a szövetkezés gazdasági és egyéb előnyeit a széles népi tömegek fel nem ismerik, hiába alkotunk bármilyen jó szövetkezeti törvényt, országos átfogójellegű.szövetkezeti mozgalom nem fejlődik ki. Ezért a javaslat nagy gondot fordít a szövetkezeti eszme nép­szerűsítésére és a szövetkezeti szakoktatás megszervezésére. Elrendeli, hogy a szövetkezeti eszme népszerűsítéséről, valamint a szövetkezetek elemi ismereteinek elsajátításáról a népiskolák és középiskolák tantervében gondoskodni kell. Emellett — a javaslat szerint — a szövetkezeti eszme népszerűsítését és a szövetkezés alapelveit a szabad művelődés keretében előadásokkal, kiállításokkal, tanfolyamokkal stb. is szolgálni kell. Remélhető, hogy ezen keresztül a szövetkezés gondolata, annak rendkívüli gazdasági és társadalmi előnyei elérnek a legtávolabbi falvak és tanyák világába is és a széles népi tömegek a szövetkezésben rejlő gazdasági és egyéb előnyök

Next

/
Thumbnails
Contents