Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

173. szám. 51 Gazdasági szempontból rendkívül fontos, hogy az 0. Sz. K. és tagszövetkezetei ne egymás versenytársai, hanem segítői legyenek. Ezéit a javaslat úgy rendelkezik,hogy ahol azO.Sz.K.-nak tagszövetkezete működik, az O.Sz.K. közvetlenül nem folytathat olyan üzleti tevékenységet, amelyet a tagszövetkezet elvállal, feltéve, hogy a tagszövetkezet ennek megfelelő ellátására képes. Ha ebben a kérdésben vita támad, a szövetkezetek törvényes érdekképviseleti szervének, a Kamarának meghallgatásával a kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter — a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve — végérvényesen dönt (139. §). IX. Fejezet. A IX. fejezet a szövetkezetek állami igazgatásával és támogatásával foglalkozik. Bevezetőben a szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez fűződő rendkívüli gazdasági és társadalmi érdekekre figyelemmel, kimondja azt az általános elvet, hogy a szövetkezeti eszme terjesztése, a szövetkezeti mozgalom védelme, a szövetkezeti szakoktatás, a szövetkezetek eredményes működésének előmozdítása, az ország szövetkezeti hálózata kiépítésének elősegítése és általában a szövetkezeti intézmények fejlesztése közfeladat (144. §.) A tényleges helyzetnek megfelelően a javaslat kimondja, hogy a szövetkezetek szövetkezetpolitikai kérdésekben a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter, egyéb kérdésekben pedig a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszter felügyelete alatt állanak (145. §)., Ennek megfelelően a javaslat 146. §-a úgy rendelkezik, hogy a szövetkezetnek szövetkezetpolitikai szempontból való megfigyelése és ellenőrzése céljából a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter egyes szövetkezetektől felvilágosítást kérhet és bármely szövetkezetnél vizsgálatot tarthat. Szabályként a miniszter ezt a vizsgálatot nem tartja közvetlenül kiküldöttje útján, hanem azzal a szervvel végezteti, amely egyébként is a szövetkezetet ellenőrzi és így a szövetkezetet ismeri. A miniszter közvetlenül kiküldöttje útján kivételesen csak akkor jár el, ha ez állásfoglalásához nélkülözhetetlen szükséges. Ez a rendelkezés is a szövetkezet életébe való lehető legkevesebb beleszólás elvét domborítja ki. Ha azután a vizsgálat eredménye folytán alapos kétség merül fel, hogy a szövetkezeti formában működő vállalat szövetkezetnek tekinthető-e vagy sem, a kereskedelem- és szövet kezetügyi miniszter utasítja a cégbiztost a szövetkezeti bíróság előtti eljárás (9$. és 99. §-ok) megindítására. Az elmúlt idők tapasztalatai azt mutatják, hogy gazdasági életünkben merülhetnek fel olyan közérdekű feladatok, amelyek elvégzésénél a szövetkezetek szer* vezetére szükség van. Ilyen esetben — a javaslat szerint >— a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az illetékes miniszterrel egyetértve, az O. Sz. K.-ot illetőleg egyes szövetkezeteket kötelezhet arra, hogy az ilyen feladatok megvalósításában a költségek megtérítése mellett közreműködjenek, illetőleg ilyen feladatoknak a szövetkezetek által való végrehajtását ellenőrizzék (147. §). Ezzel a kötelezettséggel szemben a javaslat 148. §-a jelentős gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek. Az itt mutatkozó aggodalmak elosztása céljából meg kell jegyeznem, hogy ez nem jelenti egyáltalán kereskedelemnek a nemzetközi forgalomból való kikapcsolását. Tisztában vagyok ugyanis azzal, hogy a külföldi kapcsolatok megteremtésénél és ápolásánál nem lehet nélkülözni az egyes kereskedők leleményességét, azok 7*