Nemzetgyűlési irományok, 1945. III. kötet • 173-209., IV-V. sz.

1945-173 • Törvényjavaslat a szövetkezetekről

?4ä& 173/ szám. vagy beszerezni kívánt áruit nyilvántartja és közvetítésével, valamint a napi árak jegyzésével gondoskodik arról, hogy az érdekeltek között az ügyletkötés a leggazdaságosabb feltételek között menjen végbe. (2) A Vásár tevékenységéért a Kamara a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által megállapított közvetítési díjat szedhet. (3) Ha a Vásár közvetítését nem szövetkezet veszi igénybe, a közvetítési díjat a szövetkezetek részére megállapított közvetítési díjnak legalább kétszeresében kell megállapítani. (*) Egyébként a Vásár szervezeti szabályzatát, továbbá a Vásár és a közvetítő tevékenységét igénybevevő felek közötti jogviszony részletes feltételeit a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által jóváhagyott üzletszabályzat határozza meg. Kamarai választott bíróság. 172. §. (1) Az 59. § (1) bekezdése, valamint a 73. § (3) bekezdése és a 84. § (3) bekezdése alapján az alapítók, az igazgatósági tagok, a felügyelőbizottsági tagok vagy a felszámolók ellen indítható perek, továbbá —- a 62. és 63. §-okban szabályozott megtámadási per, valamint a 98. és 99. §-okban, végül a 122. §-ban szabályozott perek kivételével — a szövetkezeti viszonyból származó egyéb perek, végül a Vásárral kötött ügyletekből származó viták elbírálása végett a Kamara választott bíróságot létesíthet. (2) Az ilyen ügyekben a felperes keresetét szabad választása szerint akár a rendes bírósághoz, akár a választott bírósághoz adhatja be. (3) A választott bíróság elnökének bírói képesítésű személynek kell lennie. (*) A végrehajtás elrendelése iránt a kérelmet a

: választott bíróságnál kell előterjeszteni, amely az iratokat a végrehajtás tárgyában való határozás végett ahhoz a járásbírósághoz teszi át, amelynek területén az alperes lakik vagy székhelye van. (0) A választ 011 bíróság egyéb szervezeti és eljárási szabályait — a Pp. (1911 :.I« törvénycikk) tizenhetedik címében foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával — a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter és az igaz ságügyminiszter jóváhagyásával a Kamara állapítja meg. XI. Fejezet. Büntető határozatok. Valótlan tények állítása. 173. §. (1) Amennyiben a cselekmény a büntetőtör\énybe nem ütközik, három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni a szövetkezetnek azt az alapítóját, igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tagját és a külföldi szövetkezetnek azt a belföldi képviselőjét, aki a) e törvény szerint a cégbírósághoz intézendő beadványában vagy annak mellékletében tudva valótlan tényt állít vagy tudva hamis vagy hamisított okiratot használ ; b) abból a célból, hogy a szövetkezet vagyoni helyzetét a valóságosnál kedvezőbb színben tüntesse fel, a bírósághoz, más hatósághoz vagy a szövetkezethez intézett előterjesztésében, avagy a nyilvánosságra hozatalra szánt közleményben koholt adatot vesz fel ; c) olyan cselekményt követ el, amely s miatt a szövetkezeti bíróság (98. é99. §-ok) a szövetkezetet ítélettel fel oszlathatja, vagy a külföldi szövetkezet belföldi telepének kényszerfelszámolását mondhatja ki. (2) Azt, aki az (1) bekezdésben említett cselekmények valamelyikét gondatlanságból követi el, egy hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni. Hitelezők érdekeinek veszélyeztetése. 174. §. (1) Amennyiben a cselekmény a büntetőtörvénybe nem ütközik, három hónapig terjedhető fogházzal kell büntetni a szövetkezetnek azt az