Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről
71. szám. 19 tŐek -^ a büntetőjogi összeférhetetlenség eseteit a törvényjavaslat részben külön teszi szabályozás tárgyává és ebben követi az 1901 : XXIV. te. 12. §-ának példáját; másfelől nem veszi át az 1945 ; VIII. te. 5. §-a 6. pontjának az internálásra vonatkozó rendelkezését. Ez utóbbi rendelkezés fenntartásának ugyanis az volna végső eredményben a következménye, hogy képviselőt közigazgatási úton meg lehetne fosztani mandátumától, ami a törvényhozói függetlenség súlyos sérelmét jelentené. Nem követi viszont a törvényjavaslat az 1901 : XXIV. te. 12. §-át a csődbejutás tekintetében, mert az 1945 : VIII. törvénycikk felfogása szerint ez nem akadálya a választhatóságnak, nem volna tehát helyénvaló a csődbejutást a képviselőséggel összeférhetetlen helyzetnek nyilvánítani. A § ( l ) bekezdésének szövege /nem hagy fenn kétséget abban a tekintetben, hogy a képviselő által elkövetett bűncselekmény esetében nem annak törvényi minősítése, hanem a bíróság által jogerősen megállapított büntetés irányadó az összeférhetetlenség szempontjából. Ha tehát a bíróság bűntett miatt vádolt képviselő cselekményét vétséggé minősíti le, —t hacsak az az 1946 : VIII. törveny' cikk rendelkezései alá nem esik, vagy nem nyereségvágyból követték el — ! összeférhetetlen helyzet nem áll elő. Szükségesnek mutatkozott másfelől az 1945 : VIII. törvénycikk rendelkezéseinek kiegészítése. Az említett törvény 5. §-ának 9. pontja az ú. n. nyilaspártoknak csak tisztségviselőit zárta ki a választójogból. A törvény hatálybalépése óta eltelt idő azonban kimutatta ennek a különben demokratikus- szellemtől vezérelt rendelkezésnek elégtelenségét, legalább is a passzív választójog szempontjából és parancsolólag megköveteli, hogy ne vehessen részt a torvényhozásban az, aki az ilyen pártnak — bár tisztséget nem viselő'•— tagja volt. Ugyanez vonatkozik azokra is, akik az ország szeikmi megfertőzésében a vezérszerepet vitték : a fasiszta irányú hírlapoknak és folyóiratoknak szerkesztőire és kiadóira. Ezeket a személyeket ennélfogva a törvényjavaslat 9. §-ának (s) bekezdése külön rendelkezéssel összeférhetetlen helyzetben lévőknek nyilvánítja. A 10—12. §-okhoz. E §-ok a törvényjavaslat rendelkezéseiben összeférhetetlennek nyilvánított helyzetek felderítését célezzák. •« Az összeférhetetlen helyzetet —- hasonlóan az 1901 : XXIV. te. 21. és-22. §-aihoz — maga az érintett képviselő köteles a nemzetgyűlés elnökének bejelenteni, mégpedig akkor is, ha véleménye szerint az összeiéihetetlenség fennállása kétséges. Míg azonban az utóbbi esetben az összeférhetetlenségi bejelentés a képviselői jogok gyakorlását nem akadályozza, az előbbi esetben a képviselő nem vehet részt a tárgyalásokbán és a szavazásban mindaddig, amíg az összeférhetetlen helyzet fennáll. A IL § a törvény alkalmazásának, hatályosságát hivatott szolgálni azzal Z a rendelkezésével, hegy minden hatóság köteles a nemzetgyűlés elnökével kezelni, az olyan határozatot, intézkedést vagy szerződést, amely a hatóság megítélése szerint összeférhetetlenséget idéz elő. Nyilvánvaló alaptalanság esetét kivéve, az elnök ezeket az adatokat az eljárás megindítása végett közli az összeférhetetlenségi bizottsággal A felesleges zaklatás és az alaptalan összeférhetetlenségi bejelentések megakadályozását célozzák a 12. § rendelkezései, amikor egyfelől az összeférhetetlenség bejelentésének jogát a nemzetgyűlés tagjaira korlátozzák, másfelől pontosan meghatározzák a bejelentések anyagi és alaki Mellékeit, úgyszintén a bejelentés egyéb módozatait. A 13. és 14. §-pkhoz. E"§-ok az összeférhetetlenség tárgyában való döntéfe i kérdését -szabályozzák. ' * • 8»
