Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

18 71. szám* nemzetgyűlés tagja hatóságnál járt-e közbe, vagy más testület, intézmény stb. ügyintéző szervénél ; közömbös az is, hogy a képviselő a saját ügyét szorgalmazza-e vagy másét és hogy a közbenjárás szóval vagy Írásban történik-e, avagy végül, hogy a képviselő személyesen jár-e el vagy megbízott útján. A lényeges csupán az, hogy a közbenjárást ellenszolgáltatás fejében eszközölje és hogy ezenfelül a közéleti erkölcs és törvényhozói önzetlenségkövetelményeivel össze nem férő módon járjon el. Az ellenszolgáltatás a § értelmében bármilyen lehet, nem kell okvetlenül vagyoni természatű ellenszolgáltatásnak lennie; így összeférhetetlenség keletkezik akkor is, ha a képviselő például valamely tudományos intézet ügyében végez kijárást annak fejében, hogy az, intézet tagjává választják- A közéleti erkölcsbe ütköző módon jár el pl. a képviselő akkor, ha a hatóság vagy más intéző szerv közegét meg akarja félemlíteni vagy jogtalan módon befolyásolni igyekszik, stb. Nem kétséges, hogy nem válik összeférhetetlenné a képviselő-ügyvéd, ha a szokásos mértéket meg nem haladó ügyvédi honoráriumért jár el ügyfele érdekében a hatóságnál vagy más intéző szervnél, mert ilyen esetben nem sérti meg sem a közéleti erkölcs, sem a törvényhozói összeférhet et lenség követ élményeit. Meg kell mégis jegyezni, hogy ügyvéd-képviselőnek közigazgatási hatóság előtt való eljárása a 4. § rendelkezéseibe ütközhetik. A 7. § (2) bekezdése semmissé nyilvánítja a közbenjárás fejében járó bármely ellenszolgáltatás kikötését. Ez a rendelkezés — magánjogi szabályainkkal összhangban — az összeférhetetlenség szóbanlévő esetének szabályozását szigorúbbá és hatályosabbá kívánja tenni. Ehelyütt — a dolog természeténél fogva — nem lett volna értelme egyoldalú hatálytalanság ntegállaprtásának. A 8. §-hoz. Méltatlan a választóközönség bizalmára az olyan képviselő, aki törvényhozói kötelességét huzamos időn át nem teljesíti. A nemzetgyűlési házszabályok a képviselő mulasztása esetére a képviselői tiszteletdíj bizonyos időre való elvonását állapít ják meg ; e következmény azonban csak akkor érvényesül, ha a képviselő a névsorolvasásnál volt igazolatlanul távol. (L. a Házszabályok 70. §-át.) A törvényjavaslat 8. §-a kimondja, hogy az ülésekről legalább egy fél éven át elfogadható ok nélkül való távolmaradás a nemzetgyűlés tagjára nézve összeférhetetlenséget okoz. Indokolt ugyanis, hogy a nemzetgyűlésből ki lehessen rekeszteni az olyan tagot, aki a nemzetgyűléstől hosszabb időn át távol marad és lehetővé kell tenni, hogy helyébe olyan személy kerüljön a törvényhozásba, aki kötelességének lelkiismeretesen eleget tesz. A távolmaradás elfogadható oka lehet pl. a nemzetgyűlés megbízásából való távollét, engedélyezett szabadságidő, igazolt betegség stb. A 9. §-hoz. Méltatlan a nemzetgyűlés tagságára az olyan képviselő is, akinek személyére nézve derülnek ki vagy állanak elő olyan okok, amelyek őt a képviselői megbízatás alapjául szolgáló bizalomra érdemtelenné vagy a törvényhozásba,n való részvételre alkalmatlanná t

teszik. A törvényjavaslat felfogása szerint ezt az összeférhetetlenségi esetet általában a nemzetgyűlési választásokról szóló 1945: VIII. te. 5. és 6. fainak szellemében és azokkal összhangban kell szabályozni, mert aki alkalmatlan arra, hogy a nemzetgyűlés tagjává váljék, nyilvánvalóan alkalmatlan árrá is, hogy a-nemzetgyűlés tagja maradhasson. Kimondja ennélfogva a törvényjavaslat 9. §-a, hogy összeférhetetlen helyzetbe jut a képviselő, ha reá nézve a nemzetgyűlési tagság tartama alatt áll elő vagy derül ki olyan ok, amely miatt az említett rendelkezések értelmében a tágságot el nem nyerhetné. Két vonatkozásban a törvényjavaslat mégis eltér az 1945 : VIII. törvénycikk rendelkezéseitől. ' Egyfelől — minthogy a választójogi törvénynek errevonatkozó rendelkezései nem kielégí7