Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

71. szám. 17 látozott körben ; megállapított érvénytelenséget. A hatálytalanságot azcntan a javaslat csupán a ke'pviselő irányában állapítja meg, ami annyit jelent^ hegy a. nemzetgyűlési tag nem gyakorolhat olyan jogot, nem vehet igénybe olyan kedvezményt és nem érvényesíthet olyan szerződésen alapuló igényt, amely az (i) és (2) bekezdés értelmében összeférhetetlenség alapjául szolgál. A másik. szeizldő fél irányában a hatálytalanság nem érvényesül, azaz a képviselő az összeférhetetlenséget előidéző rendelkezéshez kötve van, tehát pl. szerződéses kötelezettséget teljesíteni tartozik. Az 1901 : XXIV. te. 4. §-ában foglalt szabályozáshoz hasonló ez a megoldás a kérdéses ügyletet a magánjogban sántító ügyletnek (negotium claudi) cans) néven ismert ügyletté minősíti. Ez az adott esetben azzal az előnnyel jár

L , hogy a képviselő nem érvényesítheti ugyan a kérdéses ügyleti rendelkezést, á vele szerződő közület azonban annak teljesítését követelheti, ha ez reá nézve előnyösnek mutatkozik, holott a jogügylet semmissé nyilvánítása esetén erre nem volna lehetőség. Méltánytalanságok elkerülése végett a most említett hatálytalanság a képviselő irányában is csupán a törvényjavaslat rendelkezéseinek hatálybalépése után létrejött jogra, kedvezményre vagy szerződésre vonatkozik. A 6. §-hoz. Ez a § — a 7—9. §-okkal egyetemben — a méltatlansági összeférhetetlenség eseteit szabályozza. ' * Nem méltó a nemzetgyűlés tagságára az a képviselő, aki kötelességének'teljesítéséért vagy megszegéséért bármely előnyt köt ki vagy fogad el. Hasonló tényállás mellett a közhivatalnok az 1942 : X. törvénycikk értelmében súlyos büntetés alá esik, a közélet tisztaságának szempontjai tehát annyit mindenesetre megkövetelnek, hogy az ilyen képviselőt az Összeférhetetlenség jogkövetkezménye sújtsa. Hasonlóképpen nem fér össze.atörvényhozói önzetlenség követelményeivel, ha a képviselő díjazásért vagy más előnyért szólal fel akármilyen ügyben a nemzetgyűlésen. De joggal kelthet visszatetszést az is, ha valamely képviselő — bár ellenszolgáltatás vagy más előny nélkül — folyamatban lévő olyan ügyben szólal fel, amelyet hivatása vagy foglalkozása körében vállalt, pl. amikor ügyvéd-képviselő' interpelláció alakjában bírálat tárgyává teszi a bíróság eljárását olyan ügyben, .amelyben a felet ő képviseli A nemzetgyűlést nem szabad önös érdekek érvényesítésének előmozdítására felhasználni, a törvényjavaslat jezért azt is megtiltja, hogy a képviselő olyan ügyben szólaljon fel, amelyben akár saját maga, akár pedig hozzátartozója anyagilag érdekelt. \ : j' Az utóbbi két eset'ben mégis méltánytalan volna a képviselőt a felszólalástól N olyankor is eltiltani, ha a felszólalás közérdéket szolgál, vagy ha személyes megtámadás visszautasítására irányul ; ezért a törvényjavaslat az, ilyen felszólalásokat kiveszi a tilalom hatálya alól. A 7. §-hoz~ Nem méltó a nemzetgyűlési tagságra az a képviselő sem, aki a képviselői hivatást a közérkölcsiségbe ütköző kijárásokra használja fel. ' A közbenjárási összeférhetetlenséget az 1901 : XXIV. törvénycikk is szabá- . lyoztá, ez azonban a gyakorlatban nem mutatkozott kielégítőnek. Az e tekintetben irányadó 11., 13. és 14. §-ökban megállapított szabályok áthágása nehezen . vqlt bizonyítható, aminek következtében e §-ok alapján' összeférhetetlenségi eset alig néhány merült fel. Ezenfelül a 13. § tilalmához a törvény nem fűzött szankciót, és így a tilalom megszegése nem járt a mandátum elvesztésével. Pedig a közvéleményben állandó a kívánság, hogy ennek a visszaélésnek a lehetőségét közéletünktől távol kell tartani. A jelen törvényjavaslat 7. §-a az ossz e*f érhet et lenség megállapítását két előfeltételhez köti : nevezetesen, hogy a közbenjárás egyfelől a közéleti erkölcs és a törvényhozói önzetlenség követelményeivel össze nem egyeztethető módon, nxásfeléil bármely ellenszolgáltatásért történjék. Egyébként közömbös, hogy a Nemzetgyűlési iromány. 1945—1949. II. kötet. 3