Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről

136. szám. N 303 IX. F e j e z e ti Egyházi, vallásfelekezeti levéltárak, A 31—32. §-hoz. A törvényjavaslat mérlegelve azt a nagyjelentőségű szerepet, amelyet a különféle egyházi hatóságok, hivatalok, testületek és intézmények a magyarság ezeréves történetében játszottak és játszanak a jelenben is, méltán emeli ki a magánlevéltárak közül és méltán, tárgy alj a külön fejezetben az egyházak sokirányú munkáját megörökítő levéltárakat, miután mindezek nemcsak az

1 egyháztörténetnek, hanem a magyar múlt megismerésének is pótolhatatlan értékű fórrá sait'ő/zik. Az egyházi levéltárakkal egyenlő elbírálás alá esnek az egyházak könyvtáraiban őrzött levéltári iratok is. Amikor a törvényjavaslat nem ír elő szabályokat az egyházak levéltári anyagának védelme és kezelése terén, hanem mind e kérdések megoldását elsősorban magukra az egyházakra kívánja bízni, azt az érzéket és gondosságot vette számításba, amellyel az egyházak a múltban is előljártak irataik védelmében, viszont a vallás- és közoktatásügyi miniszteren keresztül mód nyílik az, állam érdekeinek biztosítására is. t X. Fejezet. Közérdekű magánlevéltárak. A 33. §-hoz. A magánlevéltár kifejezést a törvényjavaslat igen széleskörű fogalom jelölésére használja, alája vonva a magánjellegű egyesületi, társulati, ipari és kereskedelmi vállalati, továbbá a családi és személyi, levéltárakat is. Ide vonja továbbá a törvény 29. §-ának hatálya alá nem eső gyűjteményekben és ! könyvtárakban őrzött levéltárakat és levéltári jellegű iratgyűjtemény eket. ? A 3i. §~hoz. A magánlevéltárak a történetírásnak az iratokat létrehozó természetes vagy jogi személyek érdekén messze túlmenő jelentőségű, a közlevéltárakkal szinte egyenrangú forrásai. Miután pedig a történetírás művelésének elő.mozdítása közérdek^ az iratok védelmének és használatának biztosítása végett szükségesnek látszik, hogy az állam kiterjessze, figyelmét a magánlevéltárakra, illetve az azokban őrzött iratokra is. Az európai államokban részint a levéltári irodalom, részint pedig ennek nyomán a törvényhozás már sok helyen megoldotta ezt a nagyfontosságú kérdést, megtalálva a magántulajdon elve és a közérdek \ összeegyeztetésének a lehetőségét. E rendezések során általában a t következő szempontok érvényesültek,: 1. Nem részesítik egyforma elbánásban a különféle magánlevéltárakat, hanem egyesekről különös értékük miatt külön gondoskodnak. 2. A levéltárak általában a tulajdonos kezeléséiben, a helyükön maradnak, az államhatalom csupán az iratok őrzése, kezelése és használata tekintetében érvényesíti befolyását, esetleg például a szükséghez képest lajstromoztatja az iratanyagot. 3. A magánlevéltárak a hathatósabb'védelem és a használat zavartalanságának biztosítására a tulajdonos hozzájárulásával, megegyezés útján, illetve az államhatalom egyoldalú közbelépésére közlevéltárakban helyeztetnek el, ha az iratok fennmaradása veszélyeztetettnek látszik. Az egyes európai államokban ezek a különféle alapszempontok többé-kevésbbé eltérő árnyalati változatokban érvé- , nyesültek. Magyarországon korán felismerték a kérdés rendezésének szükségességét. Áz állami védelem kiterjesztése a családi levéltárakra közel száz éve visszatérő gondolat. Nagyjelentőségű kezdeményezés volt, hogy sok kisebb-nagyobb családi levéltárat, ritkán más magánlevéltárat is részint az -Országos Levéltár,