Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-136 • Törvényjavaslat a levéltárügy rendezéséről

304 î 36. szám. részint pedig a Magyar Nemzeti,Múzeumnak az 1934 : Vili. te. 3. §-a értelmében^áz Országos Levéltárral egyesített Levéltári Osztálya vett örizetébe. Egyes családi levéltárak más közlevéltárakba, továbbá múzeumokba, könyvtárákba kerültek. Ez azonban még távolról sem tekinthető a magánlevéltárak kérdésében végleges rendezésnek. Részben mivel a magánlevéltárak közül csak a családi levéltárakat, sőt azoknak is csak egy részét érinti, részben pedig mivel a közlevéltárak, maguknak is sajátos feladataik lévén, nem is vállalkozhatnak nagyobb tömegű magánlevéltár i elhelyezésére, kezelésére, rendezésire, használhatóvá tételére. . .'•'••' Az állam védelmének é$ ellenőrző hatalmának kiterjesztése minden magánlevéltárra nem látszik célszerűnek.- Ezért kíván a törvény, e^y

es különös értékű levéltárakat a többiek sorából kiemelni és mint »közérdekű levéltárakat« különös gondban részesíteni. À »közérdekű levéltár «-rá nyilvánítás módozataira nézve a törvényjavaslat, äz 1929 : XI. jfcc. 1—72. §-át vette alapul. A 35. §-hoz. A törvény a levéltártulajdonos és a köz érdekeinek összeegyeztetésével kíván gondoskodni a közérdekű levéltárnak nyilvánított maganleyéltáraknák a kutatásra vonatkozó szabályozásáról., Abból a meggondolásból kiindulva, hogy a levéltár anyagához közérdek fűződik, bizonyos mértékben korlátozza a szabad rendelkezés jogát és előírja, hogy 50 évn^l régebbi irataikat, amennyiben a tulajdonos jogos érdekét nem sértik, magánszemélyek kutatása számára megnyitni kötelesek. A közérdekű levéltárnak nyilvánított magánlevéltár fenntartóját azonban ezzel nem szolgáltatja ki .a kutatóknak. Egyrészt, mert átkutatásra irányuló kérelmeket a levéltárak országos főfelügyelője előzőleg mind a közérdek, mind pedig a kutatás fontossága szempontjából felülbírálja és csak az arra érdemesnek látszó kérelmet továbbítja a levéltártulajdonoshoz, másrészt, mert lehetővé teszi, hogy a levélt ár tulajdonos a kutató által kívánt iratokat a kutató költségein valamelyik közlevéltárba használatra megküldje, elhárítva ezzel magától azt a gondot és térhet, amit a kutatásnak helyben való lehetővé tétele, a kutató ellenőrzése stb. jelent. A levéltár tulajdonosának jogos érdeke, ami miatt az iratoknak kutatásra való átengedését megtagadhatja, lehet erkölcsi vagy anyagi érdek. A közérdekű magánlevéltárban a történetírás szempontjából jelentős értékkel bíró iratokat őriznek. Kpzérdek az, hogy — amennyiben a tulajdonos ezeket az iratokat elidegeníteni kívánja —; elsősorban az állam jöhessen tekintetbe új -tulajdonosként. Az elővásárlási jogot e célból biztosítja a törvényjavaslat, figyelembe véve azonban azokat a méltánylandó családi szempontokat is, amelyek az iratoknak a család egyik tagja kezei között való tovább

1 őrzését" indokolják. ' ' ' 9 XI. Fejezet. { A levéltári tisztviselők szakképesítése. 4 36—39, §~hoz. A levéltárnoki munka elméleti és gyakorlati téren egyformán sajátos ismereteket kíván meg. A szükséges ismeretek meglétének vagy hiányának ellenőrzésére ezidőszerint lehetőség nincsen, miután az 1922 : XIX. te. az Országos Levéltár tisztviselőire, az 1929 : XI. te. pedig a törvényhatósági levéltárnokokra az 1883 : Ï. te. 13., §-ában kimondott levéltári fogalmazói és kezelői szakvizsgát hatályon kívül helyezte. Az Országos Levéltár tisztviselőitől az 1922 : XIX. te. a főiskolai végzettségen túl semmiféle szakképzettséget nem kíván. A törvényhatósági levéltárnokokra az 1929 : XI. te. 30. §-a szerint ) t