Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről
14 71. szám. Kétségtelen, hogy az ügyvédi kar képviselői a törvényhozásban értékes ( működést fejtenek ki és így egyáltalában nem indokolt, hogy részvételük a Nemzetgyűlésen korlátoztassék vagy abból éppen kizárassanak. Kétségtelen viszont, hogy felmerülhetnek bizonyos visszásságok. A képviselő-ügyvéd kartársaival szemben előnyös helyzetben van, mert védi a mentelmi jog, aminek következtében szabadabban léphet fel ; nemzetgyűlési tagsága olyan tekintélyt * biztosít neki, amelyet ügyfelei érdekében érvényesíthet ; törvényhozói függetlenségét is befolyásolhatja az, ha a kofmányhatóságoknál való eljárásainak sikeressége érdekében igyekszik a kormánnyal lehetőleg jóviszonyt fenntartani. ; Mindezeket a jelenségeket kiküszöbölni nehéz, az összeférhetetlenség szempontjából aggályos helyzeteket azonban mindenképpen meg kell szüntetni. Evégből a törvényjavaslat 6. §-a eltiltja az ügyvédi érdekből a Nemzetgyűlésen való felszólalást, a jelen § pedig az ügyvédeknek a közigazgatási hatóságok előtt való eljárását korlátozza. ' . A közigazgatási hatóságok előtt ugyanis nincs ügyvédi kényszer, a felek tehát beadványaikat ügyvédi ellenjegyzés nélkül is előterjeszthetik. H a valaki mégis súlyt helyez az ügyvédi ellenjegyzésre,-forduljon ebből a célból olyan ügyvédhez, aki nem képviselő ; ha pedig ügyvéd-képviselőt vesz igénybe, mondjon le arról, hogy az ügyvéd-képviselő az ügyében készített beadványt ellenjegyezze és hogy az ügyben a közigazgatási hatóságnál eljárjon. Mindenesetre meg kell szüntetni azt a látszatot, hogy. a képviselő a közigazgatási hatóságokra akárcsak nevének ellenjegyzése útján is befolyást gyakorolhasson. Nem terjed ki a tilalom a bíróság előtt való képviseletre, mert a bíróság törvényben biztosított függetlensége, a bírói eljárás kontradiktórius természete és szabályként! nyilvánossága a nemzetgyűlési tagságon alapuló befolyás illetéktelen érvényesítésének lehetőségét úgyszólván kizárja. Sőt megengedi a § az ügyvéd-képviselőknek, hogy feleiket közigazgatási hatóságok előtt oiyan ügyeké ben képviseljék, amely ügyek hivatalból vagy jogorvoslat következtében a rendes bírósághoz mennek át, vagy amelyekben a közigazgatási bírósághoz van helye panasznak. Feltehető ugyanis, hogy az ilyen ügyekben a nemzetgyűlési tag közbenjárása nem fog az ügy érdemére indokolatlan befolyást gyakorolni, minthogy a rendelkezésre álló bírói út a befolyás következményeit úgy is kiküszöbölné. Ellenben azokban a közigazgatási ügyekben, amelyek a. közigazgatási hatóság előtt szükségképpen végérvényes elintézést nyernek, a nemzetgyűlési , tag közbenj arasa el van tiltva és összeférhetetlenséget eredményez. « Az 5. §-hoz. A törvényjavaslat 5. §-a az érdekeltségi összeférhetetlenség f . eseteit szabályozza. ,Az összeférhetetlenségnek ez a válfaja azt kívánja megakadályozni, hogy a Nemzetgyűlés tagja gazdasági téren függő helyzetbe kerüljön a kormánvhatóságtól. - . .x '••••'. Az (i) bekezdés szerint a képviselő összeférhetetlen helyzetbe jut, ha a hatóságtól hasznothajtó jogosítványt vagy vagyoni, természetű kedvezményt kap. Ez a rendelkezés az 1901 : XXIV. te. 5. §-a 6. és 7. pontjának, valamint 8. §-ának rendelkezéseit foglalja össze és általánosítja. A most említett rendelkezések ugyanis az egy gondolatkörbe tartozó összeférhetetlenségi típusnak különféle eseteit elszórva és nem egységesen szabályozták. Hasznothajtó jognak tekintendő a javaslat szempontjából nemcsak- a vasútengedély és a dohánytermelésí engedély, amelyeket az 1901. évi törvény külön említ, hanem ezeken felül természetesen az italmérési, dohányeladási, mozgófényképszínház— és más hasonló engedélyek is, amelyek hasznot hajtanak. Az (i) bekezdés alá esnek továbbá a hasznothajtó jogokon felül egyéb vagyoni
