Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről

71. szám. 15 természetű kedvezmények is, így különösen az iparvállalatokat az iparfejlesztési törvény alapján adott kedvezmények és segélyek, \ Az 5. § (i) bekezdése a hasznothajtó jogokra és kedvezményekre az összeférhetetlenséget abban az esetben állapítja meg, ha ezek adományozása vagy engedélyezése a hatóság szabad mérlegelésétől függ, mert ilyen esetben abban a folyamodó nemzetgyűlési tagságára való tekintet érvényesülhet és az eljárt hatóság kedvezése szerepet játszhat. Önként folyik ebből a rendelkezésből, hogy tehát az olyan kedvezmények, amelyek jogszabály értelmében mindenkit megilletnek (pl. adófizetési halasztás stb.), összeférhetetlenséget nem okoznak. Nem okoz ezídőszerint összeférhetetlenséget a dohánytermelés! engedély megadása sem, ha abban olyan személy részesül, aki a hatályban lévő jogszabályok értelmében dohánytermelésre köteles, mert ilyen személy irányában az engedély nem függ a hatóság szabad mérlegelésétől és így a nemzetgyűlési taggal való kivételes elbánás lenetősége sem áll fenn. Ez ntóbbi tétel mindamellett természetesen csak arra az időre érvényes, amíg a dohány kötelező termelésére vonatkozó jogszabályok hatálya fennáll. Nyilvánvalóan nincs függő helyzet a kormánnyal szemben abban az esetben sem, ha a jogot vagy kedvezményt az illető még nemzetgyűlési tagsága előtt szerezte és bár annak hatályá*t a képviselőség tartama alatt meghosszabbították, de tartalma a képviselő javára néni módosult. Ezért az ilyen eset összeférhetetlen helyzetet sem von maga után. Az 1901 ; XXIV. te. 5, §-a egyenként sorolta fel az államinál "való üzleti viszony egyes formáit. Az országgyűlési képviselő eszerint nem lehet a koimány vállalkozója vagy szállítója (1. pont), a koimány és mások közötti ügyletek közvetítője vagy bizományosa (2. pont), állami javak és jogok vevője (3. pont), ilyen javak és jogok bérlője és haszonbérlője (4. pont), végre olyan szerződési viszpnyban álló fél, amelyben a kormány a szállító vagy bérbevevő (5. pont). Ez a felsorolás elsősorban nem kimerítő, minthogy az üzleti viszonynak más formái is vannak; másodszor a felsorolás nem áll elvi alapon, amennyiben az. egyes összeköttetési formákat nem egyöntetűén szabályozza. A jelen törvényjavaslat 5. §-ának (2) bekezdése elvileg mondja ki, hogy az állammal való szerződéses vagy üzleti viszony vagy összeköttetés álképviselőre összeférhetetlenséget - okoz. Az állam irányában fennálló szerződéses (üzleti) viszonnyal egyenértékű a javaslat felfogása szerint a (2) bekezdésben felsorolt más közületekkel és intézményekkel való ilyen összeköttetés is, mert — bár közvetve — szintén gazdasági függésbe hozza a képviselőt a kormányhatóságtól. Méltánytalan volna viszont, ha a szóbanlévő összeférhetetlenség kivétel nélkül érvényesülne. A jelenlegi nehéz lakásviszonyok között pl. nem volna méltányos az állam vagy' más közület tulajdonát képező házban lakó képviselőt arra-kényszeríteni, hogy más lakásba költözzék. -Nem célja továbbá a törvényjavaslatnak, hogy jelentéktelen' és nagyobb nyereségét amúgy sem biztosító ügyletek esetében összeférhetetlen helyzetet-teremtsen ; hasonló felfogás vezette különben az 1901 : XXIV. te. 5. §-át is, amikor a kormánnyal való szerződéses viszonynál ismételten értékhatárokat említ. A törvényjavaslat, bár a* határesetekkel járó visszás helyzetek elkerülése végett elejti az értékhatárokat, a jelentéktelen ügyletek körét mégis megvonja, mégpedig akként, hogy idesorozza a mezőgazdasági termények adásvételét és a kisipar körét meg nem haladó ipari vagy kereskedelmi vállalkozással járó ügyleteket. -A. mezőgazdasági termények*. adásvételére vonatkozó kivétel tárgyi alapon nyugszik, ily ügyleteket tehát az a képviselő is köthet a közülettel, aki foglalkozásánál vagy* hivatásánál fogva nem foglalkozik mezőgazdasági termények adás-vételével. Kiterjesztő értelmezést azonban ez a rendelkezés — kivételes