Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-131 • Törvényjavaslat Békéscsaba megyei városának törvényhatósági jogú várossá alakításáról
131. szám, 267 Melléklet a 131. számú irományhoz. Indokolás „Békéscsaba megyei városnak törvényhatósági jogú várossá alakításáról" szóló törvényjavaslat tárgyában. Békéscsaba megyei város a felszabadulás után elsőként kérte törvényhatósági jogú várossá alakítását, amely gyorsabb fejlődését hivatott szolgálni. Békéscsaba m. város népességi (a), kulturális (b) és közgazdasági (c) viszonyai, indokolják a vármegye felügyelete alól való kivételét és teszik méltóvá az önálló törvényhatósági jogkör betöltésére. a) Békéscsaba nagyon sokáig kénytelen volt megelégedni a nagyközségi szervezettel és csak 1918 évben, alakult át megyei várossá. Bár sok előnyt nyújtó vármegyei székhely a közelfekvő Gyulán volt, a vasútvonalak kiépítése után Békéscsaba Dél-Tiszántúl legnagyobb közlekedési gócpontja lett és fejlődésében éppenúgy túlszárnyalta Gyulát-, mint a Tiszántúl északi részén fekvő Nyíregyháza Nagykállót. A lakosok száma 1869 évben 29.619 fő 1910 évben 40.970 fő 1930 évben 49.374 fő 1941 évben 52.404 fő és a jelenlegi becslések szerint a város lakosainak száma 56.870 főre tehető. A megyei városok létszám szerinti sorában Békéscsaba megyei várost csupán Nyíregyháza, valamint a pestkörnyéki megyei városok előzik meg. Nyíregyháza lakóinak lélekszáma azonban csupán néhány ezerrel haladják meg Békéscsaba lakóinak számát,- a pestkörnyéki megyei városoknál pedig — ha lényegesen több lakossal rendelkeznek is — törvényhatósági jogú várossá alakításuk kérdése szorosan Összefügg Nagy-Budapest megalakításának problémájával. A külföldi közigazgatási rendszerekben a mi törvényhatósági városainkhoz hasonló jogállású városok legalsó népességi határa általában 50.000 lélek, ezt' a számot pedig Békéscsaba több ezerrel meg is haladja. A város népessége állandóan ugrásszerűen emelkedik, ami a város kulturális és közgazdasági fejlettségére mutat. b) A jelenlegi 56.870 lélekszámú városból — a város jelentése szerint—3514 mezőgazdasági napszámos, 111 gazdasági cseléd, 3246 törpebirtokos (1—10 holdig), 1287 gazda (10—100 holdig), 1638 iparos, 2308 gyári munkás, 1134 kereskedő és 3512 tisztviselő. A város területén több állami és községi elemi népiskola, róm. kath., ág-. ev. T és izr. elemi iskolák, fiú- és leánygimnáziumok, községi kereskedelmi fiú- és leány34*
