Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-131 • Törvényjavaslat Békéscsaba megyei városának törvényhatósági jogú várossá alakításáról

268 131. szám. középiskolák, valamint kereskedelmi szaktanfolyam és alsóbbfokú gazdaképző iskola is működik. A kulturális célokat a két helyi újság »Viharsarok« és »Alföldi Népújság« szolgálja. A városnak három mozgóképszínháza, egy időszaki színháza és két könyvtárában. A városban lévő »Árpád« Gőz-, Kád- és Vízgyógyfürdő a fővárosi igényeknek megfelelő berendezésével elégíti ki a város lakóinak ezirányú szükségletét, strandfürdője és úszómedencéje pedig lehetővé teszi a sportélet fokozott mérvű kifejlődését. A közvilágítást és magánvilágítást a város tulajdonában és kezelésében lévő villamosmú biztosítja, amely egyúttal több környékbeli község részére is szolgáltatja az áramot. A városban városi kórház bel-, sebészeti-, szülészeti-, valamint fertőzőbeteg osztállyal mintegy 400 ággyal, 3 napközi otthon, 1 tüdőbeteggondozó iskola, korszerű tüdő- és nemibeteggondozó intézet működik. Békéscsaba számos hivatal székhelye (járásbíróság, OTI, Magyar Erdőfelügyelőség, dohánybeváltó hivatal, állami mértékhitelesítő hivatal, MÁV osztálymérnökség, 572. honv. bev. központ, 53. honv. kiegészítő parancsnokság, stb.) A városias kialakítás szempontjából más törvényhatósági városokhoz hasonlítva kétségtelenül vannak Békéscsabával szemben kívánni valók, azonban a városnak törvényhatósági joggal való felruházása esetén minden remény megvan arra, hogy mindazokat a követelményeket, melyeket ezen a téren egy törvényhatósági jogú várostól elvárhatunk, az egyébként rohamosan fejlődő város meg fogja valósítani. c) Békéscsaba közgazdasági szempontból igen fontos szerepet tölt be. Kedvező közlekedési helyzete folytán egész délkeleti Tiszántúl gazdasági emporiuma, több gyárral, jelentékeny iparral és különösen nagyon élénk kereskedelemmel. A város fontossága erősen megnövekedett a trianoni békekötés óta, amikor a fejlett városok, mint Nagyvárad és Arad elcsatolása után a megmaradt területen Békéscsaba vette át a gazdasági szerepet. Békéscsaba a Budapest-Arad (Lökösháza) és a Nagyvárad—Szeged vasútvonalak mentén fekszik és négy irányban elágazó vasútvonala van. A városon három állami tranzverzális út halad át és pedig a 415-ös sz. Kecskemét—Békéscsaba, a 435-ös sz. Békéscsaba—Gyula és a 43-as sz. Berettyóújfalu—Szeged állami műút. Ezenkívül több autóút keresztezi a várost különböző irányban. Utcái és terei rendezettek, jórészt burkoltak. A város belterületén keskenyvágányú villamos vasút bonyolítja le a forgalmat, a külterületet is ez kapcsolja szorosan a város belterületéhez s teszi lehetővé a tanyai lakosságnak magasabb kultúrában való részesítését. Pénzügyi szempontok sem szólnak Békéscsaba megyei városnak törvényhatósági jogú várossá emelése ellen. A város háztartási helyzete kiegyensúlyozott, anyagi erőforrásai jelentős, a magasabb szervezettel járó igényeket is teljes egészében fedező bevételeket biztosítanak. A törvényhatósággá való átalakulás folytán jelentkező több kiadások (főispáni hivatal személyzeti illetményei és dologi kiadásai, a városi tisztviselők magasabb fizetési osztályba sorolása folytán jelentkező illetményemelkedés stb.) egyébként is bőven fedezetet találnak azokban — éppen az átalakulás folytán jelentkező — újabb bevételekben, amelyek a város javára esnek. (Községi közmunka, ebadó, stb.) Az átalakulás Békés vármegye háztartási helyzetében jelentős változást nem okoz,