Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.

1945-129 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Elnökének a béke megkötésére való felhatalmazása tárgyában

129. szám. 263 Melléklet a 129. számú irományhoz. Indokolás „a Magyar Köztársaság Elnökének a béke megkötésére való felhatalmazása tárgyában" benyújtott törvényjavaslathoz. A békekötés célja a hadiállapot megszüntetése Magyarország és a párisi konferencián részt vett »Szövetséges és Társult Hatalmak« gyűjtőnévvel megjelölt államok, azaz a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, Nagybritannia és Észak-Írország Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársaság, Kanada, Csehszlovákia, India, Ujzéland, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság, a Délafrikai Unió és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársaság között. A Magyarország államformájáról szóló 1946 : I. te. 11. §-ának (2) bekezdése szerint a köztársasági elnök békekötésre csak a Nemzetgyűlés előzetes felhatalmazásával jogosult. Minthogy a nemzetközi szerződések megkötése egyrészt azok aláírásával, másrészt azok megerősítésével történik, rendes körülmények között elegendő volna, ha a magyar kormány a Nemzetgyűlés felhatalmazását csak a szerződés aláírása után, annak a köztársasági elnök részéről való megerősítése előtt kérné ki abban a törvényjavaslatban, amely a békeszerződésnek a magyar törvények közé való becikkelyezésére vonatkozik. Jelen esetben azonban figyelembe kell venni azt, hogy a békeszerződés a velünk közölt nem végleges tervezet 42. cikke szerint, nemzetközi vonatkozásban már a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült AUa mok részéről történt megerősítéssel hatályba lép. A 42. cikk szerint a szerződés Magyarország részéről is megerősítendő ugyan, azonban a békeszerződés hatálybalépte Magyarország részéről való megerősítéstől nem függ. Ilyen körülmények között szükségesnek mutatkozik, hogy a Nemzetgyűlés már az aláírás előtt állást foglaljon a béke megkötése kérdésében és a magyar alkotmány szerint megkívánt előzetes felhatalmazását már ekkor megadja. A felhatalmazás megadása a magyar alkotmányos szokásoknak megfelelően, a vonatkozó felhatalmazási törvény javaslatának elfogadásával történhetik. A békeszerződés becikkelyezésére annak aláírása után kerül sor, amikor a magyar kormány azt alkotmányos tárgyalás végett a Nemzetgyűlésnek be fogja mutatni. A demokratikus. magyar kormány a háború után 1945 júliusától kezdve ismételten jegyzékekben mutatott rá a Magyarországgal fegyverszünetet kötött Nagyhatalmak előtt azokra az alapelvekre, amelyek szerint Délkelet-Európában egy igazságos és tartós béke volna létesíthető. Ugyanezeket az alapelveket rész-