Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-129 • Törvényjavaslat a Magyar Köztársaság Elnökének a béke megkötésére való felhatalmazása tárgyában
264 129. szám. ben szóban, részben írásban ismételten kifejtette a magyar békeküldöttség az 1946 július 29-től október 15-ig tartott Békekonferencián, amennyiben ott erre mód nyílott. Sőt, ezt követően is, a magyar kormány a New-Yorkban ülésező Külügyminiszteri Konferenciához, 1946 november -hó 9-én és november hó 27-én benyújtott jegyzékekben kérte a békeszerződés Magyarországgal szerűben túlságosan szigorú és igazságtalan rendelkezéseinek módosítását. Sajnos, a magyar kormány e fáradozásai kevés megértésre találtak a győztes Hatalmaknál, amelyek a párisi konferencia folyamán több. vonatkozásban még súlyosbították a Külügyminiszterek Tanácsa által elkészített eredeti békefeltételeket és ilymódon elviselhetetlennek látszó terheket róttak a háború pusztítása által gazetasági erőforrásaiban amugyis erősen meggyöngült országunkra. Különösen fájdalmasan érinti azonban a magyar nemzetet az a körülmény, hogy a békeszerződés nem tartalmaz megfelelő rendelkezéseket a Csehszlovákiában és Romániában élő magyar kisebbség jogainak biztosítására. Minthogy pedig a békeszerződés által megerősített status quo szerint, a magyar népnek több mint egynegyed része a Magyarországgal szomszédos államokban él, e kisebbségek emberi jogainak és tényleges jogegyenlőségének biztosítása a magyar államnak soha szem elől nem tévesztendő kötelessége. De érdeke ez végeredményben a szomszédállamoknak is, hogy minél előbb létrejöhessen Magyarország és szomszédállamai között az az őszinte együttműködés, amely a demokratikus magyar kormányzatnak alapvető külpolitikai célkitűzése. Amíg például Csehszlovákiában a magyarok a történelemben szinte példátlanul álló jogfoszt ott ság állapotába süllyesztve élnek, addig baráti kapcsolatok kialakulása el sem képzelhető a két nép között, ami viszont a dunai népek összességének ügyére .is kedvezőtlenül hat ki. E mélyen sajnálatos jelenségek és a békeszerződés rendelkezéseinek minden keménysége ellenére, biztató körülmény, hogy a békeszerződésben a Szövetséges és Társult Hatalmak lehetővé teszik Magyarország számára, hogy az Egyesült Nemzetek tagjává legyen és hogy az Egyesült Nemzetek irányítása alatt kötött egyezményekhez csatlakozhassék. E körülmények remélhetőleg módot fognak adni arra, hogy a békeszerződésnek a hitleri Németország szövetségesévé vált és annak oldalán harcolt régi Magyarországot büntetni akaró rendelkezései a demokratikus Magyarországgal szemben idővel eny hitt essenek. A nemzetek sorsát irányító Legfőbb Gondviselés mellett a demokratikus népeknek világszerte kialakuló érdekközössége az a legfőbb reménysugár, amely a magyar nemzetnek biztatást jelent jelenlegi szomorú helyzetében. Ez kilátást nyújt arra, hogy az általános béke helyreállítása után az annyi tehetséggel megáldott, çle egykori vezetőrétegeinek bűnös osztályönzése és politikai vaksága miatt sok balszerencsével megvert magyar nép mint egyenrangú fél, elfoglalhatja helyét a békeszerető nemzetek társaságában és tevékenyen bekapcsolódhat a demokratikus népek munkaközösségébe. Budapest, 1947. évi január hó 24 napján. • •• Gyöngyösi János s. k., külügyminiszter,
