Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-71 • Törvényjavaslat a nemzetgyűlési képviselők összeférhetetlenségéről
8 71. szám. nem akadálya, de a képviselővé választott köztisztviselő hivatali szolgálatát képviselősége alatt a régebben is összeférő állások kivételével nem láthatja el 4s állását be lehet tölteni. A közszolgálati alkalmazott a képviselőség tartama alatt a nyugdíjnak megfelelő illetményeket élvezi és a képviselőség tartama a nyugdíj szempontjából a szolgálat idejébe beszámít. Magasabb állásba a tisztviselő elő nem léptethető, de az automatikus előlépéshez szükséges idő betöltése - illetményei megállapításánál figyelembe jön. A képviselőség megszűnésével a közszolgálati alkalmazott teljes illetményei élvezetébe lép és az ilyen alkalmazottat lehetőleg korábbi állásába kell visszahelyezni ; a visszahelyezett tisztviselő rangsorozása visszamenő hatállyal töfténik. Végkielégítés mellett megszűnik szolgálati viszonya annak a képviselővé választott közszolgálati alkalmazottnak, aki a nyugdíjra jogosító szolgálati időt még nem töltötte be. Az 1938 : XIX. törvénycikk azután — az 1901 : XXIV. törvénycikk egyéb rendelkezéseinek hasonló érintetlenül hagyásával — a közszolgálati összeférhetetlenség terén azt a változtatást eszközölte, hogy a képviselővé választott közszolgálati alkalmazottat a közalkalmazottak ellátására vonatkozó szabályok szerint nyugdíjazni'kell, illetőleg végkielégítésben kell részesíteni. Ez a rendelkezés nem vonatkozott azokra, akiknek állása a fennálló jogszabályok értelmében a képviselői megbízatással -nem összeférhetetlen. Mind az 1Ö25 : XXVI. törvénycikk, mind pedig az 1938 ; XIX. törvénycikk fenntartja az 5^986/1919. M. E. számú rendeletben kifejezésre juttatott jogelvet, hogy az országgyűlési képviselőt e minőségének tartama alatt — az összeférő állások kivételével — a kormány vagy a kormányközegek részéről fizetéssel vagy ' díjazással járó hivatalra vagy állásra jogérvényesen kinevezni, illetőleg megválasztani nem lehet. , . Az összeférhetetlenségre vonatkozó' múltbeli jogszabályainknak ez a rövid áttekinthetősége is meggyőzhet arról, hogy a letűnt uralmi rendszer idején érvényben volt összeférhetetlenségi szabályoknak egyszerű átvétele és a Nemzetgyűlés tagjaira való megfelelő alkalmazása a változott viszonyokkal és a tisztult demokratikus felfogással nem volna összeegyeztethető. , A közszolgálati összeférhetetlenségnek az 1938 : XIX. törvénycikkben megvalósított alakját a mai" viszonyok között aligha volna célszerű alkalmazni. A nemzetgyűlési választásokról szóló 1945 : VIII. törvénycikk a demokratikus felfogásnak megfelelően — a honvédség és a rendőrség tényleges' szolgálatot teljesítő hivatásos állományú tagjai kivételével —- valamennyi foglalkozási ág előtt megnyitotta a Nemzetgyűlésbe bejutás útiát. Ennekfolytán számos közszolgálati alkalmazott is mandátumot nyert, akikre nézve felette méltánytalan volna, ha most választaniuk kellene élethivatásuk és nemzetgyűlési tagságuk között, másfelől a Nemzetgyűlés színvonalát is hátrányosan érintené, ha az értékes közszolgálati alkalmazotti réteg képviselet nélkül maradna. Az összeférhetetlenség követelményeinek maradéktalanul eleget tesz a legtöbb európai államban elfogadott az a megoldás, amelynek értelmében a képviselővé választott közszolgálati alkalmazott a közszolgálat kötelékében marad ugyan, tényleges . szolgálatot azonban nem teljesíthet, hanem képviselősége alatt szabadságon van. Sok szól ugyanis amellett, hogy a közalkalmazott-képviselő inkább független a kormánytól akkor* ha törvény biztosítja számára mandátumának lejárta után a közszolgálatba való visszatérést, mintha közszolgálati viszonya a képviselői megbízatás elnyerése után megszűnik és így a kormány kegyétői függ, hogy megbízatásának megszűnése után visszatérhet-e közszolgálati állásába. E megfontolás alapján helyesebbnek mutatkozik a közszolgálati összeférhetetlenség tekintetében az 1925. : XXVI. törvénycikk által követett megoldást elfo/
