Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában
83. szám. 101 miniszter felügyelete alá tartoznak, tehát a kereskedelem- és szövetkéz et ügyi minisztériumon keresztül jár el más tárca abban az esetben, ha egyes feladatokat kizárólag a szövetkezeteken keresztül kíván megvalósítani. Viszont nem a kereskedelem- és szövetkéz et ügyi miniszter felügyelete alá tartoznak azok a kérdések, amelyek nemcsak a szövetkezetekre, hanem pl. az összes termelő vállalatokra vonatkoznak. A feladatok ilyen megosztása gyakorlati szempontból is kielégítő lesz, mert a szövetkezők minden szövetkezeti kérdésben a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterhez fordulhatnak és így az érdekelteknek különböző tárcákhoz való küldözgetése megszűnik. A 148. § (i) bekezdésének tizennegyedik sorába a »gyakorolja« szó után pontot kell iktatni, ezt követőleg pedig a »közvetlen« szót nagybetűvel kell kezdeni. A (a) bekezdés második mondatában (a hetedik és nyolcadik sorban) »a szövetkezet« szavak helyett »az igazgatóság« szavakat kell felvenni. Indokolás: A közgyűlés összehívása az igazgatóság feladata, helyesebb tehát, ha ehelyütt is a szövetkezet helyett az igazgatóságot említi a javasj at. A 150. § helyett a bizottság a következő szövegű §-t fogadott el : »cím: Szövetkezetek bekapcsolása közérdekű feladatok végrehajtásába. Az országos jellegű közérdekű feladatok, továbbá a szövetkezetek kereten keresztül is lebonyolítható behozatali és kiviteli feladatok végrehajtásába, az alapszabályszerű feladataik alapján erre hivatott szövetkezeteket be kell kapcsolni és egyenlő feltételek mellett előnyben kell részesíteni.« Indokolás: A javaslat szövegébe felvett 150. § szövegével különösen a kereskedelmi ér dekkép\ iseleti szervek olyan következtetést vcntak le, hogy ilyen rendelkezés mellett a kereskedelem a nemzetközi forgalomból kikapcsoltatnék. Ennek az állásfoglalásnak helytelenségére rávilágít a szöveg szószerinti értelmezése m, hiszen kimondja, hogy ilyen feladatok ellátását csak akkor kell a Kamara útján a szövetkezetnek felajánlani, ha ezeknek a'feladatoknak a szövetkezetek útján való végrehajtása az ország általános közgazdasági érdekeit is szolgálja. Márpedig aligha lehet kétségbevonni, hogy ha az ország közgazdasági érdekei úgy kívánják, a jövőben az országos jellegű közérdekű feladatokat a szövetkezetek útján kell lebonyolítani éspedig tekintet nélkül arra, hogy ezt valamely jogszabály kimondja-e vagy sem. Lényegében tehát a 150. § törölni kívánt szövege nem konstituál új jogot, hanem csak egy helyes jogállapotot deklarál. Az elmondottak ellenére a bizottság nem kíván ragaszkodni az eredeti szöveghez, hanem elégségesnek tartja a módosított szöveg felvételét, mert az is kellőképpen kidomborítja azt az elvi deklarációt, amelynek indokai a javaslat 72. oldalán fogjalt miniszteri indokolásban részletesebben jutnak kifejezésre. A 151. § tizennegyedik sorába a »segélytnyujtó« szó helyébe »segélyt nyújtó« szavakat kell írni. ; A 152. § harmadik sorában a »cégében« szó előtt az »a« szót törölni kell. A 152. § harmadik sorában a »szót« után vesszőt kellene tenni, továbbá a »szövetkezeti központ« és »szövetkezetek központja« szavakat kell iktatni. Indokolás: Ez a módosítási javaslat logikus folyománya a 4. § (2) bekezdésével kapcsolatos módosító indítványnak. A 153. $ helyett a bizottság a következő szöveg felvételét javasolja : »Azokon a területeken, — gazdasági tájakon, községekben, városokban vagy azok bizonyos részeiben - amelyeken a már meglévő szövetkezet vagy szövetkezetek működése miatt hiányzik új szövetkezet alapításának gazdasági előfeltétele, a kereskedelemés szövetkezetügyi miniszter a szövetkezet tárgya szerint illetékes miniszterrel egyetértve, a Kamara javaslatára meghatározott időre megtilthatja szövetkezet alapítását vagy fiók létesítését.« . • . •
