Nemzetgyűlési irományok, 1945. II. kötet • 71-172., III. sz.
1945-83 • A Nemzetgyűlés közgazdasági és közlekedésügyi, valamint igazságügyi bizottságának együttes jelentése "a szövetkezetekről" szóló 69. számú törvényjavaslat tárgyában
102 83. szám. A 155. § helyett a bizottság a következő szöveget javasolja: »Ipari termelőszövetkezetet ipari munkások is alapíthatnak. Képesítéshez kötött ipart, az építőiparok kivételével, a szövetkezet az 1922 : XII. te. 17. §-a alapján is gyakorolhat. Az ilyen alapon működő szövetkezetnek, a törvényes rendelkczérekben megkívánt szakmunkás létszámon felül;nem képzett munkások is tagjai lehetnek. Szakbavágó munkát azenban a szövetkezetnek csak olyan tagja végezhet, akinek legalább háromévi szakmai gyakorlata van. Az ipari termelőszövetkezet üzletvezetője csak olyan személy lehet, aki a venatkozó jogszabályokban megállapított egyéb feltételeken kívül az előírt szakképzettséggel is rendelkezik. Indokolás: A javaslat eredeti szövegével szemben a kisiparosság részéről ellenvetéseket tettek és abban a képesített iparok háttérbeszorítását látták. Ennek az aggodalmaknak eloszlatása céljából a bizottság beható -xita után az ipari munkásság szövetkezetbe való tömörülésének biztosításával a fenti szövegű javaslatot ajánlja elfogdásara. A 156. § (i) bekezdésének ötödik sorába az »Emellett« szót »E mellett« szavakkal kell pótolni.A 158. § (2) bekezdésének első sorába a »szövetkezetnek« szó helyébe a »szövetkezeteknek« szót kell felvenni. A második sorban az »átalakulásával« szó helyett »alapszabálymódosításával« szót kell iktatni. A 160. § (4) bekezdésének utolsó sorába az »azokat ápolja« szavak helyett »ápolásában« szót kell felvenni. Az (5) bekezdés ötödik sorába az »egyes szövetkezeteknek kérésükre« szavak helyett »kérésükre egyes szövetkezeteknek« szavakat kell iktatni. A 163. § második sorába a »képviselik« szó helyett »képviseli« szót kell felvenni, az ötödik sorból pedig »annak« szót törölni kell. A 165. § (2) bekezdésének második sorába a megyeként« szó helyébe »megyénkint« szót kell iktatni. A (7) bekezdés kilencedik sorából »az« szót törölni kell, az utolsó sorban pedig a »kelltartani« szót helyesen »kell tartani« kell írni. A 167. § (3) bekezdésének utolsó sorába a »tartani köteles« szavak helyébe »köteles tartani« szavakat kell felvenni. A 170. § első mondata után vesszőt kell tenni és a következő szöveget kell folytatólag írni : »illetőleg ,más érdekképviseleti szervnek ilyen címen semmiféle díjat vagy illetéket fizetni nem köteles.« Indokolás: A kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868 : VI. te. szerint az ország valamennyi kereskedője és iparosa tartozik a kereskedelmi és iparkamarák köztartozásának bizonyos hányadrészében meghatározott járulékot fizetni. Ennek ellenére a törvény a kereskedőket és iparosokat nem nevezni a kereskedelmi és iparkamarák tagjainak. A kereskedelmi és iparkamarák tagjai ugyanis azok a személyek, akiket a kereskedők és iparosok a maguk sorából választanak. Ilyen jogi helyzetben a javaslat eredeti szövegezése nem szabatos és kívánatos a javasolt szövegrész beiktatása. A 172. § (1) bekezdésének hatodik sorából a »hites« szót törölni kell. Indokolás : A 172. § (1) bekezdésének első mondatában már szó .van arról, hogy az ellenőrzés általában hites könyvvizsgálók útján történik és így felesleges a hites szónak újabb kitétele annál is inkább, mert a későbbi szövegben ez a szó mint jelző már nem szerepel. Az (1) bekezdés harmadik sorában a 45.000/ 1931 rendelet) szövegrészt törölni kell. A 174. § (a) bekezdésének harmadik sorába a »törvénycikk« szó után zárójelet kell iktatni.
