Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-5 • Törvényjavaslat Magyarország államformájáról

5Ö5. szám. ségek betöltésére a 14. § (1) bekezdése szintén a köztársasági elnököt jogosítja fel. Bár a demokratikus állam egyszerűségre törekszik és lehetőleg mellőz minden felesleges külsőséget, az érdemrendek és egyéb kitüntetések intézményét mégsem nélkülözheti teljesen. Valóságos érdemeknek az elismerés külső formájában való erkölcsi megjutalmazása hatékony eszköz lehet a közjó előmozdítására. Valamint az állam büntetéssel sújtja a közérdek és a társadalom ellen vétőket, azonképpen erkölcsi jutalomban és ennek látható jelében: kitüntetésben részesíti a közjó hu és odaadó szolgáit. A kitüntetések joga tehát mintegy a büntetőjog ellenpárja. Ebből a megfontolásból kiindulva, a törvényjavaslat 14. §-ának (2) bekezdése feljogosítja a köztársasági elnököt érdemrendek, valamint egyéb kitüntetések alapítására" és adományozására. A címek is a kitüntetések fogalma alá tartoznak, ezekre nézve tehát szükségtelennek látszott kifejezett intézkedés. A köztársasági elnök a (2) bekezdés szövegéhez képest nemcsak az általa alapított kitüntetéseket adományozhatja : megilleti tehát az a jog is, hogy hivatali állások címeit arra érdemes személyekre kitüntetéskép reáruházza. A 15. §-hoz. A törvényjavaslat 15. §-a a köztársasági elnöki tisztség megszűnéséről rendelkezik és szabályozza a köztársasági elnöki jogkörnek az új elnök hivatalbalépéséig tartó gyakorlását. Ami a lemondást illeti, a'15. § (1) bekezdése értelmében ez csak a Nemzetgyűléshez intézett nyilatkozatban történhetik és csupán a Nemzetgyűlés hozzájárulásával válik hatályossá. Valamint a köztársasági elnök a 9. § értelmében jogosult árra, hogy a Nemzetgyűlés által alkotott törvényt újabb megfontolás végett a Nemzetgyűléshez egy ízben visszaküldhesse, azonképpen a Nemzetgyűlés is arra kérheti az elnököt, hogy lemondására irányuló elhatározását fontolja meg. Ha azonban a köztársasági elnök elhatározását fenntartja, a Nemzetgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg (15. § (1) bekezdés). Az elnöki szék megüresedése esetén, vagy ha a köztársasági elnök tisztségének ellátására egyéb okból tartósan képtelenné válik, az új köztársasági elnök megválasztásáig a köztársasági elnök jogkörét a nemzetgyűlés elnöke gyakorolja. Minthogy a Nemzetgyűlés az állami szuverenitás letéteményese és a köztársasági elnöki szék betöltése is annat útján történik : helyénvaló, hogy a Nemzetgyűlés elnöke lássa el ideiglenesen a köztársasági elnöki jogkört. Ez a szabályozás célszerűbbnek látszik, mint azoknak az alkotmányoknak a rendelkezése, amelyek az elnöki szék üresedése idején az államfői jogkört átmenetileg a kormányra ruházzák. Elvi megfontolások is a törvényjavaslatban foglalt szabályozás mellett szólnak, lévén az államfői jogkör a végrehajtó hatalomtól több tekintetben elkülönült természetű államhatalmi tényező. Az új köztársasági elnök választásáig tehát a Nemzetgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök jogkörét, de három megszorítással. Nevezetesen a nemzetgyűlés által alkotott törvényt újabb megfontolás végett nem küldheti vissza, a Nemzetgyűlést nem oszlathatja fel és a pertörlés jogával sem élhet. E nagyfontosságú és alkotmányjogi szempontból különösen kiemelkedő jogok gyakorlását ugyanis nem kívánatos az elnöki jogkört ideiglenesen ellátó személyre ruházni és figyelemmel arra, hogy a 15. § (3) bekezdése amúgyis biztosítja az új köztársasági elnök gyors megválasztását, gyakorlati szempontok sem teszik indokolttá, hogy a Nemzetgyűlés elnöke a felsorolt három joggal élhessen. ,A 15. § (3) bekezdése értelmében a Nemzetgyűlés elnöke, aki a köztársasági elnök jogkörét ideiglenesen betölti, gondoskodni köteles arról, hogy a Nemzetgyűlés az új köztársasági elnök megválasztása végett harminc napon belül összeüljön. A közjogi intervallum tehát harminchárom nap alatt rendszerint véget ér.