Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-5 • Törvényjavaslat Magyarország államformájáról
5. szám. 51 Lehetséges azonban, hogy új köztársasági elnök választásának szüksége olyan időpontban merül fel, amikor nincs nemzetgyűlés. Nincs pedig vagy azért, mert a Nemzetgyűlés megbízatása a választást szükségessé tevő körülmény bekövetkezése előtt megszűnt vagy azért, mert a köztársasági elnök a Nemzetgyűlést feloszlatta. Erre az esetre két rendelkezés szükséges. Az egyik szerint a minisztérium köteles a nemzetgyűlési választások megtartásáról olyan időpontban gondoskodni, hogy az új köztársasági elnök a megválasztását szükségessé tevő körülmény (elődének halála, lemondása stb.) beálltát követő hatvan napon belül megválasztható legyen. Rendelkezés szükséges továbbá abban az irányban, hogy ilyen esetben ki töltse be ideiglenesen a köztársasági elnöki jogkört. Az utóbbi kérdést a 15. § (s) bekezdésének utolsó mondata akként rendezi, hogy az elnöki jogokat átmenetileg annak a (korábbi) nemzetgyűlésnek az elnöke gyakorolja, amely nemzetgyűlést a korábbi köztársasági elnök feloszlatta, illetőleg amelynek megbízatása a köztársasági elnöki szék megüresedése előtt megszűnt. A 16. §-hoz. A köztársasági elnök tisztségének jelentősége szükségessé teszi személyének az állampolgárok sorából való bizonyos fokú kiemelését és különleges büntetőjogi védelmét. Ez nem ellentétes a demokratikus jogegyenlőség alaptételével. Minden olyan támadás, amely a köztársasági elnök személye ellen irányul, magát a köztársasági államformát és a demokratikus állami rendszert is veszélyezteti. Ezt a különleges büntetőjogi védelmet külön törvény szabályozza, a jelen törvényjavaslat 16. §-ának (i) bekezdése csupán elvi jelentőséggel hangsúlyozza a köztársasági elnök személyének sérthetetlen voltát. A demokratikus magyar köztársaság elnöke nem állhat a törvények felett. Biztosítani kell tehát annak lehetőségét, hogy az alkotmány vagy a törvény megszegéséért felelősségre legyen vonható. Erre nyújt módot a 16. § (2) bekezdése, amely azonban ebben a tekintetben komoly biztosítékokat szab meg. Kimondja nevezetesen, hogy a köztársasági elnök csupán a Nemzetgyűlés legalább százötven tagjának írásbeli indítványa alapján, az összes nemzetgyűlési képviselők legalább kétharmadrészének jelenlétében és a jelenlevők, legalább kétharmadrészének szavazatával vonható felelősségre. Ez a hármas biztosíték kizárja annak lehetőségét, hogy a Nemzetgyűlés kisebbsége a köztársaság elnökével szembehelyezkedve, őt felelősségrevonás ürügye alatt igyekezzék tisztségétől megfosztani. A köztársasági elnök és a Nemzetgyűlés egymáshoz való viszonyából következik, hogy a bíráskodásra csupán a Nemzetgyűlés lehet hivatott. A bíráskodást tehát a 16. § (2) bekezdése a Nemzetgyűlés tagjaiból az 1848 : III. te. 34. §-ának megfelelő alkalmazásával alakított bíróság gyakorolja. Ez annyit jelent, hogy a Nemzetgyűlés tagjai sorából titkos szavazással harminchat tagot választ ; ezek közül tizenkettőt a vádlók, tizenkettőt pedig a vád alá helyezett köztársasági elnök visszavethet, míg a megmaradt tizenkét tagból alakul a bíróság. A 17. §-hoz. A törvényjavaslat 17. §-a a köztársasági elnök tiszteletdíjáról és a tisztségének ellátásához szükséges hivatal szervezéséről gondoskodik. Minthogy a köztársasági elnök elsőízben való megválasztása halaszthatatlanul sürgős, megválasztására pedig csupán a jelen javaslat törvényerőre emelkedését és hatálybalépését követően kerülhet sor, a jelen javaslat alapján alkotandó törvény hatálybalépését a szokásostól eltérően akként kellett szabályozni, hogy az már meghozatalával azonnal hatályba lépjen (18. §). > Budapest, 1946. évi január hó 24-én. Tíldy Zoltán 9. /.., miniezt&rélTbök. 7*
