Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

70. szám. ' 571 eMsmero, illetőleg ..hozzájáruló nyilat­kozatot anyakönyvvezető, bíróság, gyámhatóság vagy külképviseleti ható­ság által felvett és a nyilatkozó által aláírt j egyzőkönyvbe f ogl alták. (>) Az előbbi bekezdés d) pontjában megkívánt hozzájárulást a gyámható­ság megerősítése pótolja; hozzájáru­lásra nincs szükség, ha a nyilatkozó cselekvőképességét csak az 1877 : XX. te. 28. §ra c)-*e) pontjainak vala­melyike alapján elrendelt gondnokság alá helyezés korlátozza. (•») Az (i) bekezdés e) pontjában meg­kívánt hozzájárulást a gyámhatóság megerősítése pótolja, ha a gyermek, illetőleg az anya nem él, vagy nyilat­kozatában távollét, cselekvőképtelen­ség vagy egyéb ok miatt tartósan gátol /a van. (*) A teljes hatályú elismerő nyilat­kozat az atyaságot egymagában meg­állapítja. Az atyai elismerő nyilatkozat meg­támadása. 11. §. (i) Az atyai elismerő nyilat­kozatot a gyermek megtámadhatja azon az alapon, a) hogy a nyilatkozó az anyával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek a nyilatkozótól szár­mazik, vagy b) hogy a gyermek nem a nyilatko­zótól, hanem meghatározott más férfi­től származik. (2) ,A nyilatkozó az elismerő nyilat­kozatot csak akkor támadhatja meg, ha az kényszer, tévedés vagy megté­vesztés hatása alatt jött létre. 12. §. (i) Az atyai elismerő nyilat­kozatot a gyermek legkésőbb a nagy­korúságának beálltától számított egy év alatt, a nyilatkozó pedig legkésőbb attól a naptól számított egy év alatt támadhatja meg, amelyen őt a nyilat­kozat alapján a születési anyakönyvbe a gyermek atyjaként bejegyezték. Ha azonban a megtámadás okáról a gyer­mek a nagykorúságának elérte után, a nyilatkozó pedig az anyakönyvi be­jegyzést követően .szerez tudomást, a határidőt a tudomásszerzés napjától kell számítani. A határidőbe nem szá­mít be az az idő, amely alatt a meg­támadást erőhatalom, a jogosult cse­lekvőképtelensége vagy a jogszolgál­tatás szünetelése akadályozza. (2) A keresetét a gyermeknek a nyi­latkozó ellen, ha a nyilatkozó nem él vagy ismeretlen helyen távol van, annak egyenesági rokonai ellen, egye­nesági rokon hiányában pedig az árva­széki ügyész ellen kell megindítania. A nyilatkozó a keresetet csak a gyer­mek ellen indíthatja meg, kivéve, ha a nyilatkozat teljes hatályához a 10. § e) pontja értelmében a gyermek anyjá­nak hozzájárulása is szükséges volt, a gyermek a perindításkor tizenhato­dik életévét még nem töltötte be és anyja él ; ebben az esetben a keresetet az anya ellen is meg kell indítani. Ha a gyermek meghalt, a nyilatkozó az atyai elismerő nyilatkozatot a meg­szabott határidő alatt a hagyatéki bírósághoz intézett bejelentéssel .tá­madhatja meg (13. § b) pont). Az ilyen bejelentés visszavonása hatály­talan. Ha a felperesként fellépő nyi­latkozó vagy a gyermek a per alatt meghal, a per megszűnik. (3) A megtámadás jogát a jogosult csak személyesen gyakoroíhatj a, az o. § (5) bekezdése azonban a megtáma­dás jogának gyakorlása tekintetében is megfelelően irányadó. (4) Ha a bíróság az atyai elismerő nyilatkozatot érvénytelennek nyilvá­nítja, azt úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. (5) A perben hozott ítélet mindenki­vel szemben hatályos. 13. §. Arra, hogy az atyai elismerő nyilatkozat à 11. § (1) vagy (2) be­kezdésében meghatározott okból ér­vénytelen, a 12. § (5) bekezdésének esetén felül is bármely érdekelt hivat­kozhatik, ha 72*

Next

/
Thumbnails
Contents