Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

57-2.70;; szám. a)

í: a s nyüat kozat ot az ; arra* j ogosult a megszabott határidő alatt ugyan-r azon ok alapján megtámadta, a per azonban a nyilatkozó, illetőleg a gyermek halála miatt megszűnt, vagy; .:'• b) a gyermek meghalt és a nyilatkozó az atyai elismerő nyilatkozatot a megszabott határidő alatt bejelentéssel megtámadta(12. § (2).bek.)/vagy c) ha a nyilatkozó a megtámadásra megszabott határidő eltelte előtt meghalt és a megtámadás okáról nem tudott, vagy tudott ugyan, de kétséget kizáróan kijelentette, hogy a nyilatkozatot meg akarja támadni és megállapítható, hogy a megtámadásban csak a halála vagy haláláig fennálló akadály gátolta meg. 14. §. .Annák bírói megállapítása iránt, hogy az atyai elismerő nyilatkozatnak a 10. §-ban meghatározott valamelyik előfeltétel hiányában nincs teljes hatálya, a gyermek és a nyilatkozó indíthat keresetet. A 12. és 13, §-ok rendelkezéseit ebben az esetben megfelelően alkalmazni kell. 15. §. Ha a nyilatkozó az atyai elismerő nyilatkozatot ténybeli alap nélkül, abból a célból tette, hogy ezzel más jogait csorbítsa vagy más jogainak érvényesítését egészben vagy részben meghiúsítsa, a nyilatkozat azzal * szemben, akinek jogait csorbítja vagy akinek j ogai érvényes ', jését gátolj a, érvénytelen. A hozzájáruló nyilatkozat megtámadása. 16. •§. (1) A 10. § (1) bekezdésének d) és e) pontja alá eső hozzájárulást, ha kényszer, tévedés vagy megtévesztés hatása alatt jött létre, a hozzájárulást adó attól a naptól számított egy év alatt támadhatja meg, amelyen a nyilatkozót a gyermek atyjaként a születési anyakönyvbe bejegyezték. Egyebekben a határidő kezdetére és folyására a 12. § (1) bekezdése meg-, feleleten irányadó. (2) A"keresetet a nyilatkozó, annak halála után egyenesági rokonai- egye. nesági.rokon hiányában az árvaszéki'; ügyész . ellen, : ha pedig a megtámadás jogával nem a;gyermek él, a gyermek ellen is kell megindítani. ^ ' (3) A megtámadás jogát a gyermek és az anya csak személyesen gyakorolhatja, az 5. § (s) bekezdése azonban ebben az esetben is megfelelően irán#adó. . . ;• "

: i'.'.xa •'• '

l ] &&';* (4) Ha a bíróság a hozzájáruló nyilát* koz

atot ;. érvénytelennek ny

ilvánítja, azt úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. (s) A perben hozott ítélet mindenkivel szemben h at ály os. Az atyaság bírói megáUa}>ítása. 17. §. (1) A bíróság teljes hatályú elismerés hiányában az arra jogosult keresete folytán a házasságon kívül született gyermek atyjának nyilvánítja azt a férfit, aki a) az anyával a fogantatási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb időn át együtt élt, vagy b) az anyával a fogantatási időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy c) az anyával a fogantatási időben nemileg érintkezett és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alapos következtetést lehet vonni '-arra,, hogy a gyermek az említett nemi érintkezésből származik. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai nem lehet alkalmazni, ha az anya az együttélés, illetőleg a nemi viszony kezdetekor már teherben volt és erről a férfi nem tudott, vagy tudott ugyan de az anyával az együttélés, illetőlet a nemi viszony kezdete előtt a fogantatási időben nemileg nem érintkezett, úgyszintén akkor sem. ha a körülmények szerint nyilvánvalóan lehetetlen, hogy a gyermek az anyával együtt élt, illetőleg nemi viszonyt folytatott férfitől származik. - - v 18. §. (i) Az atyaság bírói megállapítását keresettel maga az atya, a ha-