Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-70 • A Nemzetgyűlés igazságügyi bizottságának jelentése " a házasságon kívül született gyermek jogállásáról" szóló 47. számú törvényjavaslat tárgyában

570 70. szám. jelentette, hogy a gyermek házasságon kívül születettnek nyilvánítása iránt keresetet akar indítani s megállapítható, hogy a keresetindításban csak halála vagy haláláig fennálló valamely akadály gátolta meg. 7. §. (i) Ha az 5. vagy a 6. § esetében az a bizonyítás tárgya, hogy a férj a gyermek anyjával nemileg érintkezett-e vagy nem, a bizonyítás terhére nézve az alábbi rendelkezések irányadók. (2) A gyermek házasságon kívüli születését állító fél tartozik bizonyítani azt, hogy a férj az anyával nemileg nem érintkezett: a) a házasság megkötése utáni időre nézve, kivéve abból azt az időt, amely alatt a férj és az anya ágytól és asztaltól elválasztó ítélet vagy különélést rendelő bírói határozat hatálya alatt állott, hacsak az életközösséget vissza nem állították ; b) a házasság megkötése előtti időre nézve, ha a férj a házasságkötéskor tudott az anya terhes állapotáról. (3) Amennyiben a bizonyítás terhe a (2) bekezdéshez képest nem hárul a gyermek házasságon kívüli születését állító félre, az ellenérdekű fél tartozik bizonyítani azt, hogy a férj az anyával nemileg érintkezett. 8. §. (i) Ha a nő házasságának megszűnése után újra férjhez ment, az újabb házassága alatt született gyermeket akkor is ebből az újabb házasságból születettnek kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ilyen esetben annak bírói megállapítását, hogy a gyermek a korábbi házasságból származott, illetőleg házasságon kívül született, mind az újabb férj és a gyermek, mind a korábbi férj kérheti, az utóbbi azonban a házasságon kívüli születés megállapítása végett csak a korábbi házasságból származás megállapítására irányuló keresettel szemben terjeszthet elő — viszontkereset útján — kérelmet. (•) A jelen § esetében az 5 — 7. §-ok rendelkezései irányadók a következő eltérésekkel és kiegészítésekkel : a) ha a keresetet' valamelyik férj indítja, ennek a másik férjet, ha pedig az meghalt vagy ismeretlen helyen távol van, egyenesági rokonait, egyenesági rokon hiányában az árvaszéki ügyészt is perbe kell vonnia ; egyébként az 5—7. §-ok alkalmazásában férj alatt mindkét férjet érteni kell ; b) a korábbi házasságból származás tekintetében az 5—7. §-ok rendelkezéseit úgy kell megfelelően alkalmazni, hogy a házasságon kívül születés helyett a korábbi házasságból származást kell érteni. A házasságon kívül született gyermek atyja. 9. §. A házasságon kívül született gyermek atyj a az. aki a gyermeket teljes hatályú elismerő nyilatkozattal (10. §) a magáénak ismerte el, vagy akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek atyjának nyilvánított. A teljes hatályú atyai elismerő nyilatkozat. 10. §. (i) Az atyai elismerő nyilatkozat akkor teljes hatályú, a) ha azt a nyilatkozó személyesen maga tette, b) ha a gyermek születése után vagy bár születése előtt, de a vélelmezett fogantatási idő alatt, illetőleg ezt követően jött létre, c) ha a nyilatkozó és a gyermek közt legalább tizenhat év korkülönbség van, d) ha korlátolt cselekvőképességű nyüatkozó által tett elismerő nyilatkozathoz törvényes képviselője hozzájárult, e) ha az elismerő nyilatkozathoz a tizenhatodik életévét betöltött gyermek vagy az ennél fiatalabb gyermek anyja személyesen tett nyilatkozatával hozzájárult és f) ha az elismerést, úgyszintén a d) és ej pont esetében a hozzájárulást közjegyzői okiratba vagy a szóval tett