Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.
1945-61 • Indítvány
61. szám. 451 képviselik és a felügyeleti hatóságnak a felügyeleti jogkörben tett rendelkezéseinek ellenszegülnek. Ezért a felügyeleti hatóság javaslatára az Országos Mezőgazdasági Szövetség, vagy maga a földmívelésügyi miniszter is feloszlathatja a testületet. 38. §-hoz. Az érdekképviselet középső és legfontosabb tagozata a vármegyei mezőgazdasági testület. A járási mezőgazdasági bizottságok és kerületi kamarák megszüntetésével az érdekképviselet súlypontja a vármegyei tagozatba összpontosul. A vármegye jelenleg az a közigazgatási egység, ahová a közigazgatás szálai Összefutnak. Ehhez a közigazgatási egységhez kell kapcsolódnia az érdekképviselet vármegyei tagozatának. A gazdatársadalom hivatalos, de egyéb ügyesbajos ügyeinek intézésével is a vármegyei székhelyhez kötött. Nem volna tehát helyes, ha ugyanott nem találná meg érdekképviseletének magasabb tagozatát. De mindettől függetlenül a vármegyei testület összefogó és közbeiktatott szerepet játszik a községi és az országos tagozat között. A községi tagozatok helyi jellegű érdekképviseleti kívánságai itt formálódnak ki nagyobb testüJetre vonatkozó, egyetemesebb jellegű érdekképviseleti kívánságokká. Innen történik az egységes intézkedést igénylő irányítás és ellenőrzés, valamint összefogása azoknak a gaz daér cl ekeknek, amelyeket a vármegyei testület hivatva van fölfelé akár az Országos Mezőgazdasági Szövetség, akár a földmívelésügyi kormányzat felé képviselni. A javaslat ezen indokok alapján rendelkezik tehát úgy, hogy minden vármegye székhelyén a vármegye egész területére kiterjedő működési körrel vármegyei mezőgazdasági testületet kell alakítani. 39. §-hoz. A vármegyei testület közgyűlési tagjainak választása és tagjai számának megállapítása ugyanazon elvek szerint történik, mint a községi mezőgazdasági testület közgyűlési tagjainak választásánál. Nem lehet az egész ország területére minden vármegyében egységesen megállapítani a testület közgyűlésének létszámát, mert hiszen ebben az esetben az a visszás helyzet állna elő, hogy a legnagyobb lélekszámot számláló Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye is ugyanolyan létszámú mezőgazdasági testületi közgyűlést alakítana, mint a jóval kisebb lakosságú Győr-Moson, vagy Esztergom vármegyék. Űgy kell tehát megalakítani a vármegyei testületek közgyűléseit, hogy azok létszáma a vármegye lakosainak, illetve a vármegye területén lévő járások számához igazodjék. Ezek szerint a legkisebb vármegyében 125 tagot, a legnagyobb vármegyében pedig 170 tagot kell a választói csoportokból megválasztani. Hogy a vármegyei testület közgyűlésébe a megyei és törvényhatósági jogú városok is létszámuk alanyának megfelelően választhassák tagjaikat, a javaslat a statisztikai adatoknak szemelőtt tartásával, a járásokban és a városokban található lakosság lélekszámának egymáshoz való viszonyából egy megyei várost egy járással, egy törvényhatósági jogú várost pedig két járással vesz egyenlőnek. A vármegyei testület egy-egy csoportjába ugyancsak az arányos képviseleti elv szemelőtt tartásával kell a tagokat az egyes járások, illetőleg városok választói csoportjából megválasztani. 40. §-hoz. Az új érdekképviselet munkája nem képzelhető el a nélkül, hogy az egészséges mezőgazdasági termelő-, értékesítő-, beszerzési, fogyasztási és hitelszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági iparvállalatok ne képviseltessék magukat az irányítás és ellenőrzést végző vármegyei mezőgazdasági testületben. Az érdekképviselet munkája is csak akkor lesz eredményes, ha a termelés irányításán felül a termelés céljának, az értékesítésnek gyakorlati megoldását is bekapcsolja feladatkörébe. A javaslat e szakasz rendelkezésével biztosítja az érdekképviselet számára azt a lehetőséget, hogy a termeivények értékesítésére befolyást gyakoroljon. 57*
