Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-61 • Indítvány

452 . 61. szám. 41—43. §-okhoz. A törvényjavaslaté szakaszainak rendelkezései ugyanazon elvek és meggondolások alapján épült fel, mint amit már a községi mezőgazdasági testület idevonatkozó 20—23. §-aiban elmondottam. 44—40. §-okhoz. A vármegyei testület tagjai részére a közgyűlés biztosíték demokratikus jogaik gyakorlására. Ezen keresztül folyhatnak be a testület tagjai a testület működésébe és irányításába. A nagy létszám és költségkímélés miatt a javaslat évenkint csak kétszer ad lehetőséget összehívására, de rendkívüli és sürgős esetekben e szakasz rendelkezései szerint többször is összehívható. A földmívelésügyi miniszter és az Országos Mezőgazdasági Szövetség kiküldöttjét minden esetben meg kell hívni, mert hiszen csak így tudja mind a földmívelésügyi kormányzat, mind a közvetlen felügyeleti hatóság ellenőrző és irányító jogkörét gyakorolni. A közgyűlés feladata mindaz, amit a javaslat a közgyűlés hatáskörébe utal és a tervezetben felsorol. Legjelentősebb ténykedése és irányító szerepe a szabályrendeletalkotás, amelynek szükségességét és gyakorlati előnyeit a 7. §. indokolásánál már kifejtettem. 46—47. §-oJchoz. A vármegyei testület ügyeinek gyors és folyamatos vitelét az intézőtanács látja el. A közgyűlés nagy taglétszámánál fogva nem alkalmas a testület állandó ügyeinek ellátására, szükséges tehát, hogy egy kisebb

; de ugyancsak az arányos képviselet elvén felépülő testület végezze mindazokat a feladatokat, amelynekek elbírálásában és elintézésében az érdekképviselet összességének akarata és elhatározása érvényesül. . 48—50. §-ohhoz. A községi mezőgazdasági testület szakbizottságainak tárgyalásánál elmondottam, hogy a szakbizottságok megalkotása azért fontos, mert a mezőgazdaság egyes kérdéseivel csak hozzáértők és szakemberek foglalkozhatnak. Ez az elv érvényesül természetesen a vármegyei testületnél is, ahol az intézőtanács az egyes termelési ágakban szakosztályokat alakithat. Kötelezően kell azonban megalakítani a növénytermelési az állattenyésztési és legelőgazdasági valamint a szőlő-, gyümölcs- és kertgazdasági szakosztályokat. A javaslat rendelkezésével biztosítottam az egyes termelési ágakban már jól bevált és eredményesen működő

1 szakegyesületek további fennmaradását és működését, annak ellenére, hogy a mezőgazdaság és mezőgazdasági lakosság érdeke kizárólag az egyetlen és egyetemes törvényes érdekképviselet fenntartását kívánná. A javaslat nem kívánja a pillanatnyilag jól működő szabadtársulási alapon létrejött szervezetek megszüntetését, de a meglévő valamennyi szakérdekképviseletet beleilleszti a törvényes mezőgazdasági érdekképviseletbe. A szakosztályok szakkérdésekben az intézőtanács tanácsadó szervei és a reájuk bízott feladatokban végrehajtói. Ennek ellenére bizonyos önállósággal rendelkeznek. Saját kebelükből vezetőt választanak, önálló költségvetést készítenek, tagjaiktól tagdíjat szedhetnek. Hogy a nagy egyetemes érdekkel ellentétbe ne kei ülhessenek, a javaslat a felügyeletet az intézőtanácsra bízta, de egyben — minthogy szakdolgokról van szó —, megadja a jogot a szakosztálynak, hogy az intézőtanács ránézve sérelmes határozatai ellen az Országos Mezőgazdasági Szövetséghez felszólalással élhessen. 51—52. §-ohhoz. E szakaszok rendelkezéseit már a 30. §-nál elmondottak indokolják. 53. §-hoz. A vármegyei testületnek irányító szerve az intézőtanács, amelynek feladata az ügyek állandó és folyamatos ellátása. Nagyobb létszámánál fogva azonban nem alkalmas arra, hogy nagyobb jelentőségű sürgős kérdésekben azonnal igénybevehető legyen. Éppen ezért szükség van arra, hogy halaszthatatlan sürgős ügyekben egy kisebb taglétszámú ügyintéző szerv, az elnökség helyettesítse. 54. §-hoz. A községi testületnél a mezőgazdasági titkár, a megyei testületnél a mezőgazdasági főtitkár hivatott a testület elhatározásait előkészíteni és végre-