Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-61 • Indítvány

450 61. szám. hogy mind a három választói csoport képviselve legyen, miáltal az arányossági rendszer elve itt is kifejezésre jut. 31—33. §-oJchoz. A mezőgazdasági érdekképviselet megalkotása és működése sorsdöntő hatást gyakorol mezőgazdaságunk jövőjére. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország közgazdasági életében a mezőgazdaság mindig másodrendű szerepet vitt, mert érdekeinek védelmére nem volt tökéletes érdekvédelmi szerv. A községi mezőgazdasági bizottság nem volt életképes, mert csak elhatározásokat hozott létre és határozatainak végrehajtása nem volt biztosítva. E hibán a javaslat a mezőgazdasági titkár alkalmazásával kíván segíteni. A mezőgazdasági titkári intézmény rendszeresítésével várhatunk csak mezőgazdasági termelésünktőr eredményt, különösen most, amikor a nagybirtokrendszer megszüntetésével fokozottabb szükség van szakértelemre. Ha valaha szükség volt szakavatott kezekre, úgy most van arra különösen szükség, amikor a vezetésre szoruló és önállóságot nélkülöző nincstelenek, törpebirtokosok kerültek a gazdálkodás középpontjába. Nem mindegy tehát, hogy kit állítunk a községi testületek ügyeinek intézőjéül a községekbe. A mezőgazdasági termelés átállítása és új alapokra helyezése ugyanis csak úgy lesz megvalósítható, ha a mezőgazdasági testületek mellé nemcsak gyakorlati, hanem széleskörű elméleti ismeretekkel rendelkező egyéneket állítunk, akik a testület adminisztratív munkájának ellátása mellett a község mezőgazdasági termelésének előmozdítására, a községi termelési tervek elősegítésére és végrehajtására, a gazdáknak szakelőadások tartására és szaktanácsokkal való ellátására elméleti és gyakorlati tudásuknál fogva képesek. Ezért a javaslat kötelezővé teszi a mezőgazdasági titkárok részére szaktanfolyam elvégzéWét és vizsga letételét. Hogy a mezőgazdasági titkárok kiválasztása minél tökéletesebb legyen, a javaslat 1 évi próbaidőt köt ki és a mezőgazdasági titkárnak megválasztását 5 év időtartamban állapítja meg, miáltal fokozott működés kifejtésére serkenti őket. A mezőgazdasági titkár feladatköre magában foglalja a gazdasági elöljáró feladatát is, s ezért, de pénzügyi szempontból sem volna észszerű a gazdasági elöljárói intézmény további fenntartása. 34. §-hoz. A községi testületek szervezetének és alapelveinek egyöntetűsége megköveteli, hogy a tagoknak a testülethez való viszonya, a testület szervezete, eljárási szabályai alapszabályokban legyenek lefektetve, amelyek természetesen jóváhagyásra szorulnak, törvénnyel és törvényes rendelkezésekkel Äem ellenkezhetnek. 35—36. §-okhoz. Az érdekképviselet egyes tagozatai fölött a felügyeleti jogkört általában a felette lévő tagozat közvetlenül gyakorolja. A javaslatnak e rendelkezése abból az elgondolásból adódott, hogy az érdekképviselet a maga saját önkormányzatával van hivatva e jogkört gyakorolni. A felügyeleti hatóság feladata megállapítani, hogy az alárendelt tagozatok, illetőleg ezeknek egyes szervei a mezőgazdaság érdekeit a célszerűségnek, a helyi adottságnak és kívánalmaknak megfelelően szolgálják-e. A földmívelésügyi miniszter felügyeleti joga csak az érdekképviseleti működés törvényességének vizsgálatában és abban áll, hogy a testületek közmegbizatásukat miként végzik. A felügyeleti jogkörnek természetesen nemcsak a testületek szorosan vett adminisztratív vagy gyakorlati és gazdasági működésére, de arra is ki kell terjednie, hogy az érdekképviselet működésében megvalósulnak-e az érdekképviselet céljai és elvei. A felügyeleti hatóság jogköre főleg a testület szervei működésének ellenőrzésére, költségvetés és zárszámadásra, valamint egyéb vagyonjogi kérdésekre vonatkozik. 37. §-hoz. A mezőgazdasági testületek működése során előfordulhat, hogy a mezőgazdaság érdekeit nem a közérdeknek megfelelően, sőt jogszabályt sértve