Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-4 • A Nemzetgyűlés házszabályainak előkészítésére kiküldött bizottság jelentése a Nemzetgyűlés házszabályai tárgyában

u 4. szám, esetben a Nemzetgyűlés a többi § tárgyalását folytathatja. A bizottsághoz visszautasított §-ok felett a Nemzetgyűlés a jelentés beterjesztésekor az előadó ismertetése után további vita nélkül nyomban dönt. (3) A miniszter indítványár a a Nemzetgyűlés vita nélkül elhatározhatja, hogy döntését az egyes §-okról a részletes tárgyalás befejeztéig függőben tartja. 84. §. (1) A részletes tárgyalás során a felszólalások ugyancsak váltakozva történnek, de olymódon, hogy elsősorban azokat a képviselőket illeti meg váltakozva a szó, akik indítványt, ellenindítványt vagy módosítást nyújtottak be. Az egyes felszólalások ideje 15—15 perc, amelyet a Nemzetgyűlés vita nélkül hozott határozattal egyizben, legfeljebb újabb 15—15 percre meghossz abbíthat. {2) Ha a tárgyalás alatt álló §-hoz, illetőlég címhez a minisztereken és az előadókon kívül még négy képviselő hozzászólt, a miniszter, vagy bármelyik képviselő indítványozhatj a a vita bezárását. Az ilyen indítványt szóval kell megtenni és arról a Ház nyomban vita nélkül dönt. 85. §.' A vita bezárása után a szavazás megkezdése előtt az indítványok, ellenindítványok és módosítások felolvasásának szükségessége felett az elnök saját hatáskörében dönt s -ezeket minden további vita nélkül határozathozatal alá bocsátja. 86. §. (1) Az elnök előzetes engedélye alapján mindazok felszólalhatnak, akik: a) személyes megtámadás visszautasítása ; b) félreértett szavaik valódi értelmének helyreállítása címén szólani kívánnak. (2) Ha.az elnök a felszólalásra az engedélyt nem adja meg, de az illető képviselő ahhoz ragaszkodik, az elnök a kérdést a Nemzetgyűlés elé terjeszti, amely arról vita nélkül dönt. (3) Az elnök" köteles szót adni azoknak, akik a házszabály valamely rendelkezésének a fennforgó esetre való alkalmazása céljából kívánnak szólani. (4) Az egyes felszólalások 10—10 percig tarthatnak. A (3) bekezdés alapján felszólalni csak azon az ülésen lehet,. amelyen a házszabályok kérdéses rendelkezését alkalmazták. (5) Az elnök * belátása szerint dönti el, hogy a fenti jogcímek bármelyike alapján a felszólalás azonnal a jelentkezéskor megtehető-e vagy pedig a következő ülés napirendjének megálla1 pítása utánra kell halasztani. 87. §. Beszédet -— az elvi jelentőségű nyilatkozatokat kivéve — olvasni tilos. 88. f. A szónoknak attól a tárgytól, amelynek jogcímén a házszabályok alapján felszólal, eltérni nem szabad) Aki ez ellen vét, az elnök figyelmeztetni, háromszori figyelmeztetés után pedig tőle a szót megvonni köteles. 89. §. A tanácskozás végén azt az- elnök befejezettnek nyilvánítja és szavazásra teszi fel a kérdést. A kérdést mindig úgy kell feltenni, hogy arra mindenki igen-nel vagy nem-mel szavazhasson. Hâ a szavazásra feltett kérdés több részből áll, részeire osztható. Az erre irányuló indítványról a Nemzetgyűlés vita nélkül dönt. (1) A szavazás előtt a kérdés feltevésének módjához legfeljebb két képviselő szólhat hozzá,* akik 5—5 percig beszélhetnek* '. -..