Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-4 • A Nemzetgyűlés házszabályainak előkészítésére kiküldött bizottság jelentése a Nemzetgyűlés házszabályai tárgyában

4. szárii. 35 (2) A Nemzetgyűlés a feltett kérdésről rendszerint egyszerű szavazással dönt. Ha az eredmény kétséges, az elnök ellenpróbát rendel el. Ebben az esetben, ha az elnök szükségesnek látja, a jegyzők a szavazókat fejenkint megszámlálják. (3) Névszerinti szavazást csak a javaslatok általánosságban való elfogadásának kérdésében lehet kérni. Ilyen kérelmet a kérdés feltevése előtt írásban 60 jelenlevő képviselő terjeszthet elő. s ebben az esetben a névszerinti szavazást el kell rendelni. A névszerinti szavazás elrendelése után az elnök kihúzza azt a névbetűt, amellyel a szavazás kezdődik. (i) Sürgős tárgyalás esetét kivéve, a névszerinti szavazást 60 jelenlevő képviselőnek írásban beadott kívánságára a következő ülésre kell halasztani. Az egyszerű szavazást elhalasztani nem lehet. (5) Minden jelenlevő képviselő szavazni köteles. (*) Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz. 91. §• Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 92. §. (1) A választásokat — amennyiben nem közfelkiáltással történnek — mindig titkos szavazással, összehajtott hivatalos szavazólapokkal kell megejteni, Az össze nem hajtott szavazólapokkal leadott szavazatokat nem lehet figyelembevenni. (2) Ilyen szavazás alkalmával — kivéve a szavazat beadásának ideje alatt a szavazó képviselőt — a szavazat beadásának helyétől mindenkinek távol kell maradnia. : 93. §. A Nemzetgyűlés határozataival szemben semmiféle óvásnak vagy ellenmondásnak helye nincs. 94. .§. (1) A részletes tárgyalás befejezése után, amennyiben azt a Nemzetgyűlés elnök« a javaslatba csúszott ellenmondások kiküszöbölése, vagy szorosan a szövegezést érintő módosítások céljából szükségesnek látja, 4iarmadszori olvasás és megszavazás következik, amelyet ugyanazon a napon is meg lehet tartani, amelyen a Nemzetgyűlés a javaslat részletei tekintetében határozott. (2) Ilyen esetekben az elnök intézkedik az illető bizottság összehívása iránt, amely a felmerült ellen mondások kiegyenlítése, a javaslat egyes §-ainak összhangba hozatala és a szövegezést érintő módosítások iránt javaslatot tesz. En»l a javaslatról a Nemzetgyűlés közvetlenül a harmadszori olvasás előtt, a bizottsági előadó felszólalása után, további vita nélkül dönt. Ennek megtörténte s a javaslat teljes szövegének felolvasása után a Nemzetgyűlés a javaslatot harmadszori olvasásban elfogadja vagy elveti. II. Fejezet. Sürgős javaslatok tárgyalása. 95. §. (1) A miniszter bármely javaslatának benyújtásakor indítványozhatja, hogy a Nemzetgyűlés azt sürgősen tárgyalja le. Egyidejűleg bejelenti, hogy a javaslat előadójául és helyettes előadójául kiket kér fel. A miniszter indítványáról a Nemzetgyűlés legfeljebb két ellenkező nézeten lévő képviselő felszólalása után, a jelenlévők kétharmad többségével további vita nélkül dönt. A felszólalók beszédideje 10—10 perc. (2) Ha a Nemzetgyűlés a miniszter indítványát elfogadja, a javaslatot nyomban szét kell osztani s annak tárgyalását a benyújtás napját követő ülés napirendjére kell kitűzni. v