Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-50 • Törvényjavaslat egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről

oö. szám. Wl Ä 7. § ---az 1931 : XVI. törvénycikk rendelkezésein túlmenően — lehetővé teszi, hogy az állam meghatározott fogyasztók (iparvállalatok stb.)'energiaszükségletének elsősorban való kielégítéséről és a villamosművek között megkívánt együttműködésről hathatósabban és szükség esetében hatósági vezető kirendelése útján is gondoskodjék. Ilyen irányú intézkedésnek mind a köz-, mind pedig a saját használatú villamosművek tekintetében helye van, az utóbbiakra nézve azonban csali akkor, ha az intézkedés végrehajtása nem gátolja, hogy a villamosmű eredeti rendeltetésének megfeleljen. 8. §-hoz : A háborús események következtében történt megrongálódás folytán vagy esetleg egyéb okból is az energiatelepek, távvezetékek, illetőleg a villamos energia elosztására szolgáló berendezések sok esetben üzemképtelenné váltak és azok helyreállítása mindezideig nem történt meg. Az 1931 : XVI. törvénycikk (32—33. §) kötelezi ugyan az engedélyest, hogy berendezéseit állandóan üzemképes állapotban tartsa, de egyfelől, a vele szemben tehető intézkedés — az engedélyokirat visszavonása (1931 : XVI. te. 50. §) — a kívánt cél elérésére, a berendezések üzemképessé tételére, nem alkalmas, másfelől pedig, olyan esetben, amikor az engedélyes (fenntartó) az energiatelepnek vagy egyéb berendezésnek nem tulajdonosa, hanem csak bérlője (haszonbérlője), méltánytalan is volna az engedélyest (fenntartót) kötelezni a'más vagyonát gyarapító, nagy összegű befektetésre ; ebből bonyolult elszámolások és jogviták is keletkeznének. Kétségtelen, hogy az 1931 : XVI. törvénycikk megalkotásakor a törvényhozó ilyen rendkívüli és nagymértékű helyreállításra nem gondolt. A törvényjavaslat szerint tehát a berendezéseknek a közérdek által megkívánt üzemképessé tételére a tulajdonost lehet kötelezni, mégpedig azzal a jogkövetkezménnyel, hogy ennek elmulasztása esetében a berendezéseket kártalanítás mellett (14. §) állami tulajdonba lehet venni és hogy nem menthető mulasztás esetében a tulajdonost súlyos pénzbírsággal is lehet sújtani. Annak eldöntését, hogy a mulasztás menthető e, a törvényjavaslat a KÚT ián alakított különbíróság hatáskörébe utalja. E § alapján intézkedésnek csak közhaszná

1 atú villamosmű tekintetében van helye. Az 1. § (í) és a 2. § (i) bekezdésének hatálya alá eső energiátelepekre és távvezetékekre nézve ilyen intézkedésre önként értetődően nem kerülhet sor, mert ezek már a törvény hatálybalépésével állami tulajdonba kerülnek; sor kerülhet azonban ilyen mtézkedésre nemcsak az 1. § (2) és a 2. § (2) bekezdése alá tartozó, hanem szükség esetében az ezekben meghatározott követelményeknek meg nem felelő kisebb jelentőségű energy at elepek és távvezetékek tekintetében, valamint a villamos energia elosztására szolgáló berendezések tekintetében is. 9. §~hoz : Az előbbi §-ban foglaltakkal rokontermészetű az a rendelkezés, amely a közhasználatú villamosművek energiatelepeinek, távvezetékeinek és avillamos energia elosztására szolgáló berendezéseinek biztonságossá tételéről kíván gondoskodni. Az 1931 : XVI. törvénycikk értelmében az üzem biztonságosságának fenntartására az engedélyes (fenntartó) köteles. Arra is tekintettel, hogy ez lényegesen kisebb költséggel jár, mint az előbbi §-b

an, tárgyalt üzemképessé tétel, a törvényjavaslat szerint erre az engedélyest (fenntartót)'lehet kötelezni. Ha az engedélyes (fenntartó) a villamosműnek tulajdonosa, a további eljárás ugyanolyan, mint az üzemképessé tétel elrendelése esetében. Ha pedig az engedélyes (fenntartó) nem azonos a villamosmű tulajdonosával, a kötelezettség akkor is elsősorban az engedélyest (fenntartót) terheli ugyan és vele szemben a teljesítés elmulasztása esetében az engedélyokirat visszavonásának és pénzbírság kiszabásának is helye van, másodsorban azonban a tulajdonos is