Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-50 • Törvényjavaslat egyes villamosművek energiatelepeinek és távvezetékeinek állami tulajdonba vételéről és a villamos energiagazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezésekről

.t ms 50. szám* kötelezhető a szükséges munkálatok elvégzésére és a teljesítés elmulasztása esetében vele szembén — kártalanítás mellett (14. §) — sor kerülhet az állami tulajdonba vételre is. A tulajdonossal szemben azonban pénzbírság kiszabásának nincs helyé. A 8. §-hoz fűzött részletes indokolás utolsó bekezdésében előadottak egyebekben a 9. §-ban tárgyalt esetekre is vonatkoznak. 10. §-hoz: E § — ugyancsak az^ 1931 : XVI. törvénycikk rendelkezésein (43. §) túlmenően —• az energiatele p, illetőleg a távvezeték szükségesnek mutatkozó bővítésének elrendelését teszi lehetővé. A bővítés elrendelésének mind a közmind pedig a saját használatú villamosművekkel szemben helye van, de önként értetődően csak az 1. § (i), illetőleg a^2. § (i) bekezdése alá nem eső —- vagyis á már a törvény hatálybalépésével állami tulajdonba nem kerülő — energiatélepek és távvezetékek tekintetében. Ezzel kapcsolatban az 1 § (2), illetőleg a 2. § (2) bekezdése alá eső energiatelep és távvezeték tulajdonosának azt a kedvezményt biztosítja, hogy ha az elrendelt nagyobb mértékű —- a villamosmű teljesítőképességét legalább negyven százalékkal növelő — bővítést a saját költségén végrehajtja, az energiatelepet, illetőleg a távvezetéket tizenöt éven belül állami tulajdonba venni nem lehet. Ugyanilyen kedvezményt biztosít arra az esetre is, ha a tulajdonos ilyen mértékű bővítést saját kezdeményezéséből, elhatározásából hajt-végre. Mivel lehetnek olyan esetek, amikor a tulajdonos az elrendelt bővítést nem hajlandó végrehajtani, vagy pedig rajta kívül álló okokból nem tudja azt végrehajtani, szabályozni kell azt a kérdést, hogy ilyen esetekben az állam a bővítést elrendelő határozatnak miként szerezhet érvényt. A törvényjavaslat szerint a bővítést ilyen esetekben az állam a saját költségén végrehajthatja. Ennek következményeként az állam az energiatelepen, illetőleg a távvezetéken arányos tulajdoni részt szerez, a jövedelemben arányosan osztozik, illetőleg a bővítés folytán előálló jövedelemtöbblet egészen őt illeti. A tulajdoni résszel, illetőleg a jövedelemmel kapcsolatban felmerülő vitás kérdéseket a törvényjavaslat bírói útra utalja. A vitás kérdések eldöntésére a legalkalmasabb az 19314 XVI. törvénycikk értelmében a Kúrián alakított különbíróság. Abban az esetben pedig, ha a tulajdonos a bővítést végrehajtotta ugyan, ele az valamely okból nem bizonyul megfelelőnek, a kielégítő teljesítésről hatósági vezető kirendelésével a tulajdonos terhére kell gondoskodni. Rendelkezik a törvényjavaslat arra az esetre is, ha a tulajdonos az energiatelepet, illetőleg a távvezetéket bérbe- vagy haszonbérbeadta. Ilyen esetben is a bővítés végrehajtása a tulajdonost terheli ugyan és a bérlő (haszonbérlő) csak tűrni köteles a végrehajtást, de indokolt esetben a bér (haszonbér) felemelésének van helye. Az e tekintetben felmerülő vitás kérdéseket szintén a Kúrián alakított különbíróság dönti el ; a döntéssel meg nem elégedő félnek a törvényjavaslat felmondási jogot biztosít. A felmondási idő alatt önként értetődően a különbíróság által megállapított bér (haszonbér) jár. 11. §-hoz : Abban az esetben, ha a villamosmű energiatermelése a gazdaságosság követelményeinek nem felel meg, a törvényjavaslat módot nyújt arra, hogy a minisztérium a tulajdonost az energiatelep kellő korszerűsítésére kötelezze. A korszerűsítésre kötelezésnek is mind a köz-, mind pedig a saját használatú villamosművel szemben helye van, az 1. § (1) bekezdése alá eső energiatelep tekintetében azonban erre önként értetődően nem kerülhet sor. • Ha a tulajdonos a korszerűsítést elrendelő határozatnak bármely okból nem tesz eleget, a korszerűsítésről az állam gondoskodhatik. Az ezzel kapcsolatos kérdéseket a törvényjavaslat ugyanúgy rendezi, mint a bővítésnél (10. §).