Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

44. szám. 277 va, rendkívüli tanácsot a jelen törvény hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt meg kell alakítani. 20. §. A rendkívüli tanács a perorvoslatot tárgyaláson intézi el, amelyet az elnök tűz ki és amelyen — a 21. § negyedik bekezdésében említett esettől eltekintve — a népfőügyész kivételével más fél nem vehet részt. A tárgyalás nyilvános. Az előadó előadj a a per orvoslatra okot adott .körülményeket. Ezután a népfőügyész a perorvoslat indokolását szóval kifejti. Ezt követi a határozat hozatala. 21. §. A rendkívül tanács, ha a perorvoslatot alaposnak találja, kimondja, hogy a megtámadott határozat vagy intézkedés jogszabályt sértett avagy ellenkezik a népbíráskodás, illetőleg az igazolási eljárás céljával és rendeltetésével: ellenkező esetben a perorvoslatot elutasítja. A határozatot mindig . nyilvános ülésben, rendszerint azonnal, legkésőbb nyolc nap alatt kell kihirdetni. A rendkívüli tanácsnak". a perorvoslat tárgyában hozott helytadó határozata — az alábbi esetek kivételével — a felekre nem hatályos. Ha a népbíróság (a Népbíróságok Országos Tanácsa) tévedése a vádlott sérelmére szolgált, a rendkívüli tanács őt felmentheti vagy büntetését enyhítheti. Ha pedig a népbíróság (a Népbíróságok Országos Tanácsa) a vádlott javára tévedett, a rendkívüli tanács a felmentő ítéletet megsemmisítheti és az ügyet az elsőfokon eljárt népbírósághoz utasíthatja, egyébként a téves határozat megsemmisítésével az elítélt büntetését— meghallgatása és az esetleg szükséges bizonyítás felvétele után — súlyosabb "minősítés alapulvétele mellett vagy enélkül súlyosbíthatja avagy az ügyet az elsőfokon eljárt népbírósághoz utasíthatja. A rendkívüli tanács határozatában elfoglalt álláspont a népbíróság (a Népbíróságok Országos Tanácsa) újabb eljárásában kötelezően irányadó, Ha a népbíróságnak igazolási ügy-? ben hozott határozata vagy tett inÇézkedése téves, a rendkívüli tanács a határozatot megsemmisítheti és a jogsza?, bályoknak, valamint az igazolási eljárás céljának és rendeltetésének megfelelő érdemi határozatot hozhat. Hatáskör hiánya esetében a rend-' kívüli tanács a perorvoslattal megtámadott határozatot megsemmisíti és az ügyet az illetékes hatósághoz utasítja. 22. §. A rendkívüli tanács határozatának elvi döntést tartalmazó részét és az indokolás lényeges tartalmát,, amennyiben azt a rendkívüli tanács szükségesnek taraja, a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A közzététel után a határozatban elfoglalt elvi álláspontot a népbíróságok és a ííépbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsai követni kötelesek. A vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezések. 23. §. A vagyonelkobzás kimondása végett a bűnvádi eljárást, olyan esetben is meg kell indítani, ha a háborús vagy népellenes bűncselekmény elkövetője halál, elévülés vagy más ok miatt nem vonható felelősségre. A vagyonelkobzás hatálya arra a va

7 gyonra is kiterjed, amely öröklés címén vagy -y-a szokásos és alkalmi ajándékozást ide nem értve — élők között létrejött,,ingyenes jogügylet címén az elkövetőről másra szállt, úgyszintén arra a vagyonra is, amelyet az 1944, évi december hó 22. napja után más szermély a vagyonelkobzás kijátszása céljából nem ingyenes jogügylet alapján szerzett meg az elkövetőtől. A kijátszásra irányuló célzatot nem kell bizonyítani, ha a szerző az elkövető hozzátartozója (Btk. 78. §), vagy ha az elkövető háborús vagy népellenes tevékenysége a szerzés időpontjában köztudomású volt. Az eljárásra a Bp. 477. §-ában foglalt rendelkezéseket a népbírósági el-