Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

2t6 44. szám. / részesül,Ha népbírói működésére nem kerül sor. Azt a rendes tagot, illetőleg póttágot, aki a népbírói megbízást visszautasítja vagy a behívásnak nem tesz eleget és elmaradását alapos okkal ki nem menti, amennyiben cselekménye vagy mulasztása büntető rendelkezés alá liem esik, Budapesten a népbíróság elnöke, vidéken pedig az illetékes törvényszék elnöke ...... forintig terjedhető pénzbírsággal sújtja. Ez intézkedés, ellen jogorvoslatnak nincs helye ; ha azonban a pénzbírsággal sújtott tag (póttag) a határozat közlésétől számított három nap alatt elmaradását alapos okkal kimenti, az intézkedést hatályon kívül kell helyezni. 13. §, Az 1945 : VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet 42. § -a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki : Az elsőfolyamodású bíróságnál működő azt az ítélőbírót, aki a hivatali székhelyén alakított népbírósághoz tanácsvezető bíróvá vagy helyettes bíróvá való kijelölésének nem tesz eleget, közhivatali állásáról lemondottnak kell tekinteni. Eljárási rendelkezések. 14: §. A népügyészség szervezetén kívül álló személynek a közvádló tennivalóival való megbizatása (5900/1945. M. E. számú rendelet 2. §-a) nem akadálya annak, hogy az ügyben a népügyész is eljárjon. A tárgyaláson ugyanabban az ügyben a megbízott közvádló is és á népügyész is intézhet á vádlotthoz és a tanúhoz kérdéseket, tehet indítványokat és tarthat vádbeszédet. 15. §. Az 1945 : VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945, M. E. számú rendélet 33. §-a akként módosíttat ik, hogy az előzetes letartóztatásnak az ítélet kihirdetése előtt történt elrendelése vagy fenntartása ellen fel, folyamodásnak nincs helye. Az említett §; harmadik bekezdésének az a rendelkezése, hogy az előzetes letartóztatás a népbírósági ítélet meghozataláig összesen hat hónapot nem haladhat meg, továbbá ugyanezen § negyedik bekezdése hatályát veszti. ; , 16. §. A népbíráskodás körében a fellebbviteli hatáskör és általában a Bp: szerint a felsőbíróságokat megillető hatáskör a rendes felsőbíróságok kizárásával egész terjedelmében a Népbíróságok Országos Tanácsát illeti. 17. §. A Bp. XX. fejezetének IV. címében foglaltak helyett a népbíráskodás körében az alábbi §-okb ah foglalt rendelkezések irányadók. Rendkívüli perorvoslat. 18. §. A népfőügyész bármely népbíróságnak jogerős határozata vagy egyéb intézkedése ellen, — ideértve az igazolási ügyekben a fellebviteli eljárás során hozott határozatokat és intézkedéseket is — amely jogszabályt sértett, avagy ellenkezik a népbíráskodás, illetőleg az igazolási eljárás céljával és rendeltetésével, a Népbíróságok Országos Tanácsánál rendkívüli perorvoslattal élhet. Ez a perorvoslat nincs határidőhöz kötve és nincs felfüggesztő hatálya. Kendkívüli per orvoslatnak olyan népbírósági ügyben is helye van, amelyben a Népbíróságok Országos Tanácsának rendes tanácsa már határozott. 19. §. A rendkívüli perorvoslatot a Népbíróságok Országos Tanácsának evégből alakított rendkívüli tanácsa intézi el. A rendkívüli tanács elnöke a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke, akit akadályoztatása esetében a rangban legidősebb tanácsvezető ' helyettesít. A tanácsnak az elnökön felül tíz tagja van. A tagokat a Népbíróságok Országos Tanácsának elnöke a Népbíróságok Országos Tanácsa bíráinak sorából jelöli ki akként, hogy a tanácsban a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült öt politikai párt mindegyike két-két taggál legyen képviselve^