Nemzetgyűlési irományok, 1945. I. kötet • 1-70., I-II. sz.

1945-44 • Törvényjavaslat a népbíráskodással kapcsolatos egyes rendelkezésekről

44. szám. 275 Hatásköri rendelkezések. 9. §. Az 1945: VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet 20. §-a azzal a rendelkezéssel egészíttetik ki, hogy a 9480/1945. M. E. számú rendeletben (Magyar Közlöny 153. szám) meghatározott, a közszükségleti cikkek kivitelével elkövetett bűntett, úgyszintén a gazdasági rend büntetőjogi védelme tárgyában kibocsátott /1946. M. E. számú rendelet (Magyar Közlöny .... szám) szerint büntetendő bűntettek a népbíróság hatáskörébe tartoznak. Az 1922 : XXVI. törvénycikkben meghatározott, fizetési eszközökkel elkövetett visszaélés bűntette, az 1931 : XXXII. törvénycikkben meghatározott, a külföldi fizetési eszközök és követelések, úgyszintén a kivitt vagyontárgyak ellenértéke tekintetében elkövetett bűntettek, valamint a / 1946. M. E. számú rendeletben (Magyar Közlöny .... szám) meghatározott, a külföldi fizetési eszközök, követelések és értékpapírok, továbbá az arany tekintetében elkövetett bűntettek a budapesti népbíróság kizárólagos hatáskörébe és illetékessége alá tartoznak. Az eljárásra a népbíráskodásra vonatkozó rendelkezések irányadók azzal az eltéréssel, hogy az előző bekezdésekben felsorolt bűntettek tekintetében a népbíróságnak erre a célra alakított külön tanácsa jár el. A népbíráskodásban irányadó különleges anyagi jogszabályok a felsorolt bűntettekre nem nyernek alkalmazást. Eelhatalmaztatik a minisztérium, hogy a jövőben kibocsátandó rendeletekben meghatározott vagy azok szerint büntetendő olyan bűntettek elbírálását, amelyek a gazdasági rend érdekét sértik vagy veszélyeztetik, a népbíróság hatáskörébe utalhassa. Szervezeti rendelkezések. 10. §. Az 1945 : VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945. M. ' E. számú rendelet 24. §-a az alábbi rendelkezéssel egészíttetik ki : Az az ügyvéd, aki az ügyvédek névjegyzékéből való felvétel előtt népügyészi állást töltött be, e hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket sem az előtt a népügyészség előtt, amelynél működött, sem az előtt a népbíróság előtt, amely mellé van rendelve az a népügyészség, amelynek tagja volt. 11. §. Az a közszolgálati alkalmazott, aki ezídőszerint a Népbíróságok Országos Tanácsánál rendes vagy póttagként, illetőleg a népbíróságnál tanácsvezetőként (helyettesként) működik, ezt a megbízatását továbbra is megtarthatja és fizetés címén járó illetményét a magasabb illetményekkel egybekötött állása után kell folyósítani. Ügyvéd (helyettes ügyvéd, ügyvédjelölt) népbíróként nem járhat el, igazolóbizottságban pedig csupán mint jogi képesítésű tag (1080/1945. M. E. számú rendelet 6. §-ának első bekezdése) vehet részt. Ez a korlátozás az ügyvédi igazolóbizottságokban való részvételre nem terjed ki. 12. §. Az 1945 : VII. törvénycikkel törvényerőre emelt 81/1945. M. E. számú rendelet 39. §-a (az 1440/1945. M. E. számú rendelet 19. §-a) az alábbi rendelkezésekkel egészíttetik ki : A népbíróság elé kitűzött tárgyalások minden napjára a rendes tagokon felül a politikai pártok és az Országos Szakszervezeti Tanács helyi szervezetei által kijelölt egy-egy póttagot is be kell hívni. A meg nem jelent rendes tag helyébe az illető párt (szakszervezet) részéről megjelent póttag lép. Ha ez bármely okból nem lehetséges, a meg nem jelent rendes tag helyett a megjelent póttagok közül kisorsolt személy jár el, tekintet nélkül arra, hogy ugyanannak a pártnak (szakszervezetnek) tagja-e, amelynek kötelékébe a meg nem jelent rendes tag tartozik. A behívásra megjelent póttag akkor' is a rendes tagot megillető napidíjban 35