Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-871. Törvényjavaslat a gyógyszerészetről

Ml. száni. 67 A hatósági vezető javadalmazását a (3) bekezdés értelmében ugyancsak a helyi viszonyokkal ismerős törvényhatóság első tisztviselője állapítja meg, még­pedig a gyógyszerészi alkalmazottak javadalmazásának figyelembevételével. A tör­vényhatóság első tisztviselőjének erre az esetre vonatkozóan is meg kell hallgatnia a Gyógyszerészi Kamarát. Szabályozást igényel a hatósági vezető elszámolási kötelezettsége is. Ha a gyógyszertári jogosítvány megszűnése következtében kerül sor hatósági vezető kirendelésére, a hatósági vezető a törvényhatóság első tisztviselőjének fog elszámolni, hacsak a végrehajtási eljárás szabályaihoz képest nem a bírósághoz kell az elszámolását előterjesztenie. Azzal a kérdéssel, hogy ható­sági vezetés esetében az esetleg fennmaradó tiszta jövedelmet mire kell for­dítani, a 19. §. indokolása során foglalkoztam. Az («) bekezdés szerint a hatósági vezetőre vonatkozó részletes szabályok kiadása rendeleti útra tereltetett. A 29. §-hoz. Előfordulhat, hogy a ,28. §. (1) bekezdésének b)—d) pontja esetében hatósági vezető kirendelésére lenne ugyan szükség, de munkakereső gyógyszerész hiányában erre nincs mód. Az ilyen esetekben a gyógyszertár működését fel kell függeszteni. Ez a szünetelés azonban csak korlátolt ideig tarthat, mert három év után á 30. §. (1) bekezdésének f) pontja értelmében az engedély visszavonására vezet. Az a helyzet, hogy hatósági vezető kirendelésére nincsen mód, termé­szetesen olyankor is előfordulhat, amikor az engedély már csak a jelzálogos hitelezők érdekében van hatályban. A gyógyszertár működésének szünetelése ilyen esetben kétségtelenül a hitelezők rovására esik, mert a szünetelés ideje is be fog számítani a 19. §-ban említett kétévi időtartamba. Ez azonban nyilván azt is maga után fogja vonni, hogy a hitelezők a saját érdekükben sürgősen gondoskodni fognak hatósági vezetőül kirendelésre alkalmas sze­mélyről. A 30. §-hoz. Az 1876: XIV. törvénycikk nem tette lehetővé a személy­jogú gyógyszertári jogosítvány visszavonását. A gyakorlati életben azonban időnkint előfordult olyan helyzet, amelynek a legmegfelelőbb megoldása a visszavonás lett volna. Erre tekintettel az (1) bekezdés a személyjogú jogo­sítvány visszavonását lehetővé teszi, tüzetesen meghatározva azokat az oko­kat, amelyek ilyen intézkedésre alapul szolgálhatnak. Miután a javaslat a gyógyszertári jogosítvány megszerzésének feltétele­ként — egyebek mellett — a magyar állampolgárságot is megköveteli, nyil­vánvaló, hogy az olyan gyógyszerésztől, aki magyar állampolgárságát él­veszti, a jogosítványt vissza kell vonni. Ugyanígy önként értetődik, hogy attól is vissza kell vonni a jogosítványt, aki a jogosítvány megszerzésének előfeltételei tekintetében a hatóságot megtévesztette. Az engedélyes személyes gyógyszertárvezetési kötelezettségéből folyik, hogy meg kell vonni a jogosítványt attól is, akit a bíróság jogerős ítélettel végképpen eltilt a gyógyszerészi gyakorlat folytatásától. ... Ugyancsak visszavonásra ok, ha az engedélyes gyógyszertárát — figyel­meztetés ellenére — az errevonatkozó rendelkezések megszegésével áthelyezi. Aminthogy nem kaphat személyjogú gyógyszertári jogosítványt, akit bűntett vagy az állami rend ellen elkövetett vétség miatt a jelen törvény hatálybalépése után jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, úgy vissza kell vonni az olyan személy részére adott jogosítványt ? akit hasonló bűncselek­mény miatt elítéltek.

Next

/
Thumbnails
Contents