Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról
148 &76. szám. számítva meghatározott időn belül befejeztessenek, nehogy a befejezés időpontja az ismeretlen messzeségbe tolódjék s ezáltal a javaslatba foglalt törvényhozási elhatározás jelentőségét veszítse. Ez a rendelkezés annál inkább is szükséges, mert ily munkálatokat csak folyamatosan lehet végezni s mert az egyszer elkezdett munkálatok abbahagyása igen nagy értékveszteségekkel járna. A (3) bekezdés alkotmányjogi biztosíték abban a tekintetben, hogy a törvényhozás állandóan tájékozva legyen a, munkálatok állásáról és a megépített művek kihasználásáról. A munkálatok egy része, nevezetesen a víztárolók építése szorosan összefügg az öntözésügyi kérdésekkel, ezért célszerű, ha a földmívelés\ ügyi miniszter az 1937 : XX. t.-c. 2. §-ának (2) bekezdésében említett jelentést a javaslatban kötelezővé tett jelentésbe foglalja be. 4. §, Ez a §. elhárítja a jogi akadályait annak, hogy a víztárolókat meg lehessen építeni. A víztárolók építésével kapcsolatban ugyanis előreláthatólag szükség lesz több község teljes kiürítésére, mert hiszen — mint az általános indokolásban említettem —pl. a visóvölgyi tároló a tervek szerint mintegy 25 km 8 területű és legmélyebb pontja 90 méter mélységű. A községeknek a kiürítésére előreláthatólag ugyan csak a 3.- §. (2) bekezdésében említett tízéves időszak vége felé lesz szükség, a jogbizonytalanság elkerülése, az előkészítő munkák és az építés folyamatossága miatt szükséges azonban, hogy a törvényjavaslat tartalmazza azokat az irányvonalakat, amelyek szerint a községeknek a kiürítése történni fog. A §. a szükséges ingatlanok megszerzésére általában a kisajátítási eljárás szabályait veszi alapul, ezeket a szabályokat azonban egyszerűsíti, mivel több község minden egyes telekkönyvi betétében, illetőleg telekjegyzőkönyvében felvett külön jószágtestre nézve az egyenkinti kisajátítási eljárás olyan körülményes és hosszadalmas volna, ami a nagyjelentőségű munkák tervszerű továbbvitelének útjában állana. Ezért a (±) bekezdés is felhatalmazást ad a kártalanításra fennálló szabályok egyszerűsítésére. Ugyanez okból, nevezetesen a munkálatok tervszerű végrehajtása érdekében, a törvényjavaslat lehetővé teszi az ingatlanok nyombani birtokba vételét. Ilyen rendelkezést egyébként a honvédelemről szóló 1939 : II. t.-c. 105. §-ának (») bekezdése is tartalmaz. A közérdekű szempontok folytán szükséges eme rendelkezések mellett, gon- . doskodik azonban a javaslat az érdekeltek jogos és. méltányos szempontjainak a megóvásáról is. Ezért teszi kötelezővé az (1) bekezdés azt, hogy a földmívelésügyi miniszter tegye közzé azokat a határvonalakat, amelyeken belül lévő ingatlanokra a művek megépítése céljából szükség van. E mellett a kiürítésre vonatkozó határozatot oly időben kell az érdekeltekkel közölni, hogy az elköltözésre szükséges előkészületeket kellő időben megtehessék. Ugyancsak az érdekeltek jogos és méltányos érdekeinek a megóvását szolgálja a (3) bekezdés, amely kimondja, hogy a kisajátított ingatlanokért a birtokbavétel idején fennálló állapotnak megfelelő valódi és teljes kártalanítás jár. Nehogy azonban a munkálatok terveinek közzététele után a kiürítésre kerülő községekben — bízva a kártalanításban— céltalan beruházásokat létesítsenek, kimondja a javaslat, hogy csak az esetben, jár a beruházásokért kártalanítás, ha a beruházás létesítéséhez a földmívelésügyi miniszter vagy az általa kijelölt hatóság hozzájárul. Ha e rendelkezésekhez hozzávesszük a 6. §. rendelkezéseit, akkor elfogulatlanul meg kell állapítanunk azt, hogy az országos jelentőségű víztárolók építéséhez fűződő közérdek első szempontjai mellett az érintettek magánérdekei is méltányos és jogos figyelemben részesülnek.
