Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.

Irományszámok - 1939-876. Törvényjavaslat országos érdekű vízi munkálatokról

876. szám. 127 vagy bírói határozattal megállapított kisajátítási kártalanítási ar, a különbözetet készpénzkártalanítással kell kiegyenlíteni, amennyiben pedig a cserekárpótlásul adott ingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlan értéke, a különbözetet a kisajátítást szenvedő készpénzzel tartozik megfizetni. Ha a kisajátítást szenvedett a kijelölt csereingatlant a földmívelésügyi miniszter által megállapított értékeléssel nem fogadja el, úgy kell tekinteni, hogy a csere útján való kártalanítási kérelmétől elállott. (2) A kisajátított ingatlanon fennálló terhek szempontjából a kisajátított ingatlan helyébe a cserekárpótlásul kapott ingatlan és az esetleg készpénzben kapott kártalanítási öszszeg lép. A telekkönyvi terhek átvitelének részletes szabályait az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. (3) A jelen §-ban szabályozott cserekárpótlások céljára azokat az ingatlanokat kell felhasználni, amelyek a földbirtokpolitikái célokra az állami elővásárlási jog gyakorlása vagy szabadkézből megvétel útján, valamint az 1942 : XV. törvénycikk vagy más átengedésre kötelezés következtében állanak rendelkezésre. 7. §. Amennyiben a jelen törvényen alapuló munkálatok végrehajtása során közforgalmú vasút vagy közút áthelyezése válnék szükségessé, eziránt — a földmívelésügyi és a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter együttes előterjesztésére — a minisztérium határoz abban az esetben is, ha az intézkedés egyébként a törvényhozás útjára tartoznék. 8. §. A 2. §~ban meghatározott munkálatok előkészítéséhez, e munkálatok tervszerű végrehajtásához szükséges kiadások, úgyszintén a munkálatokkal kapcsolatban felmerülő egyéb kiadások (vasútáthelyezési költségek, kártalanítások, stb.) Összegét az előmunkálatok befejezése után és azok eredményéhez mérten a törvényhozás állapítja meg, egyúttal megállapítja a költségek fedezetét és azt is, hogy mekkora összeget kell a költségek fedezésére a földmívelésügyi tárca költségvetésében évenkint előirányozni. Ugyancsak a földmívelésügyi tárca költségvetésében kell előirányozni az elkészült művek fenntartási és hasznosítási költségeit, továbbá a víztárolók, a csatornák és tartozékaik hasznosítása következtében befolyó jövedelmet. 9. §. (1) Az 1937 : XX. törvénycikkel szervezett M. Kir. Országos Öntözésügyi Hivatal a M. Kir. Országos Vízi Építési és öntözésügyi Hivatallá szerveztetik át. A Hivatal feladata az 1937 : XX. t.-c. 1. §-ának (1) bekezdésében megjelölt munkálatok végrehajtásán felül a jelen törvény 2. §-ában megjelölt munkálatok műszakilag ön-álló végrehajtása, az elkészült művek fenntartása, fejlesztése, a jelen törvény által érintett víziutakkal kapcsolatos mezőgazdasági és ipari vízhasznosítás további megszervezése, az öntözési alap kezelése. (2) A Hivatal személyi és dologi szükségleteinek előirányzására és kezelésére a 8. §. rendelkezései irányadók. Az 1937: XX. t.-c. 1. §-ában említett öntözési alap tekintetében az utalványozás jogát a mellérendelt számvevőség közreműködésével a M. Kir. Országos Vízi Építési és öntözésügyi Hivatal elnöke gyakorolja. (3) A Hivatal élén a kormányzó által a földmívelésügyi miniszter előterjesztésére kinevezett elnök áll. Az elnök állandó helyettese az alelnök, akit a földmívelésügyi miniszter a vízügyi műszaki szolgálat tisztviselői közül nevez ki. Az elnök és az alelnök illetményeit a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. (4) A Hivatal átveszi a M. Kir. Országos öntözésügyi Hivatal személyzetét ; amennyiben ennek kiegészítése szükséges, erről a földmívelésügyi miniszter vagy a szükséghez képest más