Képviselőházi irományok, 1939. XI. kötet • 870-893., XIV-XV. sz.
Irományszámok - 1939-872. Törvényjavaslat az állami anyakönyvezés szabályainak módosításáról és kiegészítéséről
102 872. szám. a javaslat mind a három vonatkozásban teljesen mellőzi a községi illetőségnek az illetékesség alapjául szolgáló megállapítását. Az A. M. T. nemcsak az anyakönyvi szervezetnek az A. T.-ben megállapított szabályait módosította, hanem az anyakönyvvezetés egyszerűsítése érdekében az anyakönyvvezetés módszerét is megváltoztatta (9—12. §.). Az egyszerűsítés érdekében az anyakönyvi bejegyzésekből egyfelől mellőzött több, lényegesnek nem vélt adatot s a bejegyzések alakszerűségeit több vonatkozásban egyszerűsítette, másfelől az anyakönyvek nehézkes és kevéssé áttekinthető jegyzőkönyvi alakja helyett arovatos alakú anyakönyvvezetést rendszeresítette. Míg azonban az A. M. T.nek ez utóbbi, az anyakönyvek alaki berendezését megváltoztató újítása minden tekintetben helytállónak bizonyult, addig az előbb említett újításnak más részletei a gyakorlati élet tapasztalatai szerint nem váltak be. Mind a közérdekre, mind a magánérdekre különösen káros kihatása volt annak, hogy az A. M. T. 9—11. §-a a születés anyakönyvi bejegyzésében a szülők születési helyének, a házasságkötés anyakönyvi bejegyzésében a házasulok születési helyének, a halál anyakönyvi bejegyzésében pedig a 'meghalt személy születési helyének feltüntetését mellőzte. A hatóságok és az érdekeltek sok esetben pusztán az atya, illetőleg a házasságon kívül született gyermek anyja születési helyének megállapíthatása céljából kénytelenek az atya (anya) születési anyakönyvi kivonatát megszerezni. Ilyenformán ennek az adatnak hiánya lényegesen növeli a hatóságok munkaterhét, a közigazgatásnak széles területén lassítja az ügyintézést, az érdekelteknek fáradságot és költséget, az érdemi ügyintézésnek sokszor elkerülhetetlen elodázásával pedig esetleg súlyos érdeksérelmet okoz, különösen akkor, ha a szülő anyakönyvi kivonatát külföldről kell megszerezni. A születés anyakönyvi bejegyzésének említett hiányossága különösen két irányban jelentkezett igen érezhetően : az állampolgárságnak a trianoni szerződés állampolgársági rendelkezéseinek alapulvételével történő megállapítása tekintetében és a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló jogszabályok végrehajtása során. Anyakönyvi rendszerünknek olyan módosításáról, amely a származás igazolása tekintetében már mai nemzedékünk, illetőleg mai közigazgatásunk helyzetét lényegesen megkönnyíthetnék a dolog természeténél fogva nem lehet szó. De legalább gondoskodni kell arról, hogy a jövő nemzedéket és közigazgatást mentesítsük attól a súlyos tehertől, amelyet az említett adat hiánya a felmenők születési, házassági és halotti anyakönyvi kivonatainak megszerzésével kapcsolatban okoz. Ezért — visszaállítva ereszben az A. T.-nek rendelkezéseit — a születési és a halotti anyakönyvbe bejegyzendő adatok közé beiktattam a szülők, illetőleg a meghalt személy születési helyét is (18. §. 7. pontja, 23. §. 3. pontja). Ugyanebből az okból javasolom továbbá azt is, hogy a házassági anyakönyvbe a házasulok születési helye is bejegyeztessék (22. §. 2. pontja), amit egyébként már a 18.668/1921. B. M. számú körrendelet 5. pontja elrendelt. Azt a célt, hogy legalább a jövő nemzedék a felmenők anyakönyvi kivonatait az anyakönyvből kitűnő adatok alapján, tehát hosszabb nyomozás, illetőleg utánjárás nélkül szerezhesse meg, jórészt megvalósíthatónak tartom az anyakönyvbe bejegyzendő adatoknak a javasolt újításon túlmenő szaporítása nélkül is. A bejegyzendő adatok további szaporítása már nem volna célszerűimért azok megszerzése sok esetben a bejegyzés elhalasztásához vezetne, már pedig nagyfontosságú közérdek az, hogy a születés mielőbb s a haláleset a lehető legsürgősebben anyakönyveztessék, valamint nagyjelentőségű közérdek az is, hogy a házasulok könnyen és gyorsan köthessenek házasságot. * *
