Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.
Irományszámok - 1939-858. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett, felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
858. szám. 537 kegyencnek tekinthetnek csupán !« »Nagyméltó ságod a Kacsóh-ügyben is elég érthetően kifejezte undorát, de azért a rendszer is meg kell kapja a magáét.« »Háború van, óriási események zúdulnak a világra, átalakul Európa s ki törődik majd Kacsóh Bálinttal? Ezer és egy dolog így perdült a feledésbe s ezt jól tudják Kacsóh Bálint barátai és védői. . .« »Kacsóh Bálint megmenekül a fegyelmitől azért, mert társát, Szabó Lászlót nagy lélekjelenléttel idejében feljelentette s most megpróbálja tempósan elintézni összes ügyeit, amíg Szabó László végítéletet kap, pedig Szabó esetleges elítélése semmitől sem mentesíti Kacsóh Bálintot! Kegyelmes Uram ! Ez a módszer és ez az eljárás nem nyugtatja meg senkinek a lelkiismeretét, aki belelátott már a Kacsóh-ügy lényegébe.« »Nem tudom, hogy bemutatták-e Nagyméltóságodnak ezt a furcsa ügyiratod, amelyben a hivatal a következőképpen védekezik Kacsóh Bálint önkényeskedése ellen :« »A vállalat (Kispesti Textil Rt.) első beadványát közvetlenül a kormánybiztos úrhoz nyújtotta be, aki engedélyét még december 23-án, az előbb említett beadványra rávezette, miért is visszaható hatállyal a következő átirat kiadása vált szükségessé . . .« »Ezután következik az ügyiratban az áremelési engedély a Flóra, a Lili, az Éva és a Ninette költői elnevezésű szövöttárukra, a hengernyomású tömegárura, amelyből a kisemberek nagy mennyiséget fogyasztanak. Az engedélyezett áremelést a hivatal nem vizsgálta meg, árelemzés nem volt az ügyirat tanúsága szerint, csak protekció volt és áremelés, ami ellen a felelős tényező, az Árkormánybiztosság textilosztályának főrevizora hivatalosan tiltakozott ! A hasonló árut előállító többi gyár ebben az időben nem kapott áremelési engedélyt. A Kispesti Textil Rt. 1916—1940. szám alatt újabb áremelési engedélyt is kapott, ötféle nyári mosókarton áraira. Az Eternal, az Arató, a Menyegző, a Revízió és a Piknik elnevezésű anyagok részesültek a kivételes és hazafias áremelésben. Az ügyirat szerint »revizori vizsgálat nélkül az ügyben tárgyilagosan dönteni nem lehet,« — természetes tehát, hogy Kacsóh Bálint árelemzés nélkül döntött. Megemlíti az ügyirat azt is, hogy gróf Teleki János és Ágoston Manó keresték fel az árkormánybiztost s ennek a két érdekelt úrnak ellenőrizhetetlen felvilágosításai és mintái alapján határozta el Kacsóh Bálint az áremelést. Az engedély 1940 január 31-én adatott ki, nehogy lekéssen a Kispesti Textil Rt. — a nyári idényről. Találnak majd valami kádenciát erre a két árdrágító eseményre is s talán még azt is kiderítik, hogy a Kispesti Textil Rt. ráfizetett az áremelésre, de a magyar nemzeti közvéleménynek sohasem tudják megmagyarázni, hogy miért ülnek »»véletlenül«« kormánypárti képviseklők a zsidó, kisadófizető Ágoston Manó oldalán s miért nem mondanak le a képviselői mandátumról ezek az urak, ha már olthatatlan szomjúságot éreznek magukban Elóra, Lili, Éva és Ninette iránt. Küldjön ki Nagyméltóságod egy parlamenti bizottságot ezeknek az ügyeknek megvizsgálására s azonnal megnyugszik a közvélemény. A Kispesti Textilnek kb. 10 aktája futott az elmúlott évben az Árkormánybiztosságon, tegyék le néhány napra ezeket az ügyiratokat a t. Ház asztalára s megszűnik rögtön minden felelőtlen fecsegés. Az ipari vonatkozású nagylelkűséggel szembeállítom a különbség példázására Kacsóh Bálint magatartását mezőgazdasági ügyekben, elsősorban olyan területen, ahol a túlnyomó főérdekelt a magyar kisgazdatársadalom. Szabadjon már bevezetőben azt állítanom, hogy a sertés- és a zsírellátás kacsóhi kezelése valóságos rémregény s a kontárság és a szabotázs művészete ! Kacsóh Bálint laikus és veszedelmes árpolitikája következtében tízezrével hajtották Magyarországon a vágóhídra az európai háború alatt a félhízott és a vemhes sertéseket, elpusztították az állományt és a tenyészállatokat s Laky Dezső miniszter úr hiába próbálná meg nagy intelligenciájával ennek a gyászos korszaknak a védelmét, mert az intézkedései önmagukban is azt bizonyítják, hogy későn bár és kevés sikerrel, de ő maga próbálja most a régi bűnt valahogy jóvátenni. A szemestengeri, a csövesKépviselőházi iromány. 1939—1944.' X. kötet. 68
