Képviselőházi irományok, 1939. X. kötet • 778-869., XIII. sz.

Irományszámok - 1939-780. Törvényjavaslat a növényegészségügyről

162 780. szám. hatalmas mértékben hozzájárult az állati és növényi kártevők elterjedéséhez, illetőleg elhurcolásához. Európában az 1914—18-as világháború alatt jelent meg a gyümölcstermesztésnek egyik legnagyobb kártevője, a kaliforniai pajzstetű. Ezt a kártevőt valószínűleg a Szalonikiben partraszállt entente hadsereg hurcolta be Északamerikából származó gyümölccsel. A burgonyatermesztést veszélyeztető kolorádói burgonyabogár az 1920-as években jelentkezett először Európában. Ezt szintén Amerikából származó burgonyával hozták be Bordeauxba, ahonnan az gyors ütemben terjedt el kelet felé. A nemzetközi forgalomnak tulajdonítható az is, hogy a burgonyát Európa több államában ma már a burgonyarák is pusztítja. A kaliforniai pajzstetű az 1929. évben jelent meg Magyarországon és azóta gyümölcsöseinkben sok helyen annyira elterjedt, hogy ma már gyümölcsexportunkat is veszélyezteti. A burgonyarák csak a közelmúlt években jelent meg hazánkban és pedig 1939. évben a kárpátaljai terület visszacsatolásakor. Kolorádói burgonyabogár Magyarországon ma még nincsen, de ez a veszedelmes kártevő évente mintegy 200 km-el ér közelebb hozzánk; természetes terjedése szerint néhány év múlva már ez is jelentkezni fog. 2. Mezőgazdasági termelésünkön, mint alapépítményen nyugszik az ipar, a kereskedelem, a közellátás és jelentős mértékben a külkereskedelmi forgalom. Ezért tettem meg a lépéseket a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. törvénycikk megalkotása iránt is. Hogy azonban ennek a törvénynek a hatásai, nevezetesen mezőgazdasági termelésünk eredményei megóvassanak, arról is gondoskodni kell, hogy a növényállomány egészségének megvédése tekintetében korszerű intézkedéseink legyenek. Hazánkban a növény kártevők igen nagymértékű nemzetgazdasági károsodást okoznak, amire az alábbi adatok világítanak rá. A növényegészségügyi irodalom belföldi és külföldi adatai szerint a növénykártevők a termeszt vényeknek — hozzávetőleges becslés szerint — mintegy 10— 20%-át pusztítják el. Ezek a kártételek nagymértékben az időjárástól függenek. Szárazabb időben az állati kártevők, nedvesebb időben pedig a baktériumok és penészgombák által okozott betegségek végeznek nagyobb pusztítást, illetőleg szárazabb vidéken az állati kártevők, nedvesebb vidéken pedig a baktériumok és gombabetegségek az elterjedtebbek. Tapasztalat még az is, hogy a kisebb gazdaságokban nagyobb a kár, mint a közép- és nagybirtokokon, ami a gazdálkodás belterjességével van összefüggésben. Az 1939. évről végzett számítások szerint a növénytermesztés különböző ágazatai terméseredményeinek értéke gabonaneműekben 916,803.000 P hüvelyesekben 28,810.000 » kapásokban 711,479.000 kereskedelmi növényekben .... 50,849.000 szálas takarmányokban 253,634.000 zöldség- és főzelékfélékben .... 48,434.000 szalma, szár és kóróban 235,460.000 gyümölcsökben 92,793.000 szőlőben 110,966.000 összesen tehát : 2,449.228.000 P. Ezek az adatok természetesen a csonka ország területére vonatkoznak. Ha a növény kártevők okozta kártételt a szakirodalmi adatok alapján átla-